Toldi orvosi harckocsi

Magyar k�zepes harckocsi. A magyar p�nc�los fegyvernem alapt�pus�nak sz�nt harckocsit a Skoda gy�r T-21 k�s�rleti harckocsij�b�l fejlesztett�k ki. Licenc�t Magyarorsz�g 1940-ben v�s�rolta meg N�metorsz�gt�l, s az �v november 28-�n rendszeres�tett�k 40M Tur�n n�ven. A programban r�szt vett a Weiss Manfr�d Mûvek, a gyõri Magyar Waggon �s G�pgy�r, a M�VAG �s a Ganz. A Honv�delmi Miniszt�rium 1940. szeptemberben 230 Tur�nt rendelt. Az elsõ sorozatp�ld�nyokat a T-21 kiforratlans�g�b�l eredõ sok m�dos�t�s (k�zt�k az �gy� ûrm�ret�nek 47mm-rõl 40mm-re val� cs�kkent�se) miatt csak 1942 tavasz�n adt�k �t. A Tur�n k�nnyen vezethetõ, de bonyolult, hamar meghib�sod�, nehezen jav�that�, meredek fal� harckocsi volt. 4 centim�teres l�vege m�r megjelen�sekor elavultt� tette. A gy�rt�s folyamatoss�ga �rdek�ben, illetve hogy a magyar harckocsicsapatok v�gre fegyverhez jussanak, a 230 Tur�nt 4 centim�teres �gy�val legy�rtott�k. A 2. sorozatban megrendelt Tur�nok k�z�l m�r csak 49 darab k�sz�lt ezzel a l�veggel, a t�bbi megerõs�tett fegyverzetet kapott (41M Tur�n 75mm). A Tur�nok a harckocsiz�szl�aljak k�zepes harckocsisz�zadaihoz ker�ltek. Elsõ bevet�s�k 1944 tavasz�n Gal�ci�ban volt, ahol a T-34 harckocsikkal szemben nem v�ltak be.

Korszerûs�tett magyar k�zepes/neh�z harckocsi. A harci tapasztalatok m�r 1941-ben azt mutatt�k, hogy egy korszerû harckocsinak legal�bb 7,5 centim�teres l�veggel kell rendelkeznie. A Honv�d Vez�rkar �ltal szorgalmazott harckocsit a 40mm-es Tur�nb�l alak�tott�k ki. Mivel a gy�rt�s mielõbbi megkezd�se �rdek�ben a harckocsitest �s a toronykoszor� m�reteit nem akart�k megv�ltoztatni, csak egy r�vid cs�vû, kev�sb� hat�sos l�veg be�p�t�s�re ker�lhetett sor. Protot�pusa 1942. febru�rban k�sz�lt el. A Honv�ds�g 222 erõsebb Tur�nt rendelt. B�r m�reteit, p�nc�lzat�t �s teljes�tm�ny�t tekintve k�zepes kateg�ri�ba tartozott, Magyarorsz�gon l�vege nyom�n neh�z harckocsinak nevezt�k. 1943 nyar�t�l ker�lt a csapatokhoz. A harckocsigy�rt�s Magyarorsz�gon 1944 õszi le�ll�s�ig k�r�lbel�l 180 �jabb Tur�nt adtak �t. B�r erõsebb volt elõdj�n�l, mind fegyverzet, mind v�detts�g tekintet�ben elmaradt ellenfeleitõl. Hossz� cs�vû, nagy teljes�tm�nyû 7,5 centim�teres l�veggel (44M Tur�n) ell�tott, jav�tott v�ltozat�b�l csak a protot�pus k�sz�lt el 1944-ben.

 Az �j harckocsit�pusnak a hossz�cs�vû, 75 mm ûrm�retû l�veggel ell�tott Tur�n III-at sz�nt�k. A sok rem�nnyel kecsegtetõ 43M 75 mm-es hossz� cs�vû p�nc�lt�rõ �gy�b�l gy�rt�si gondok miatt csak kettõ darab k�sz�lt.
1943-bana Weiss Manfr�d mûvek szakemberei megszerkesztett�k a Tur�n II v�ltozatot. A k�s�rletekhez a 012. alv�zsz�m� harckocsit haszn�lt�k fel, melyhez k�tf�le k�s�rleti tornyot k�sz�tettek. A 75 mm-es �gy� be�p�t�se miatt a torony kiegyens�lyozatlan lett, ez�rt az egyik tornyot meghosszabb�tott�k, a m�sikat megmagas�tott�k. Az ut�bbi megold�ssal Bertholomeidesz ezredes �tlet�t val�s�tott�k meg, hogy a parancsnok �llva ir�ny�thasson, a kinyitott kupola takarja, de a prizm�kon l�sson  ki. Ez az �tlet azonban nem v�lt be: a harckocsi nagyon magas lett. A legy�rtott 2 db l�veg k�z�l egyet a Tur�n III, egyet a Zr�nyi I protot�pusa kapott. Az elõbbi t�pus 1944 tavasz�n hagyta el a szerelõcsarnokot. �r�sos dokument�ci� tov�bbi sors�r�l eddig m�g nem ker�lt elõ. A visszaeml�kez�sek szerint a HTI-ben a sz�ks�ges vizsg�latot lefolytatt�k. A mellsõ p�nc�l vastags�g�t 80 mm-esre n�velt�k. V�detts�g�t az elõt�tp�nc�lzat (k�t�nyez�s) is n�velte. Azonban a fegyver hat�konys�ga �s a tank v�detts�g�nek n�veked�se a mozg�konys�g�nak cs�kken�s�vel j�rt egy�tt. Ugyanis a motor teljes�tm�nye v�ltozatlan maradt, de a harckocsi t�mege 21 tonn�ra nõtt.
A harckocsi v�detts�g�nek k�t�nyez�ssel val� n�vel�se a Weiss Manfr�d szakembereinek �tlete volt. A di�sgyõri gy�rban 5 ill. 8 mm vastags�g� sz�v� ac�llemezbõl perfor�lt kivitelben k�sz�tett�k a v�dõlemezeket. Oldalank�nt 3-4 lemezbõl �ll�tott�k �ssze �s a s�rh�ny�kra felhegesztett kamp�kra helyezt�k. A felf�ggeszt�st �gy alak�tott�k ki, hogy ne legyen merev, de a lemezek m�gis olyan biztosan �lljanak, hogy a terepakad�jokn�l is r�gz�tve maradjanak. A tornyot �s a parancsnoki kupol�t a homlokp�nc�l kiv�tel�vel szint�n ell�tt�k elõt�tp�nc�llal. T�vols�ga a fõp�nc�lt�l 250 mm volt. A felszerel�s�t a csapatjav�t� mûhelyekben is el tudt�k v�gezni.  Weiss Manfr�d gy�rt�l 300 k�szlet ker�lt a csapatokhoz �s a Tur�nok nagyr�sz�t fel is szerelt�k vele. A t�meg cs�kkent�se �rdek�ben a p�nc�llemezeket perfor�lt�k, de �gy is 1 tonn�val n�velt�k a harckocsi t�meg�t.
A Tur�nok �t�p�t�se T. III t�pus�v� m�r nem val�sulhatott meg. 1944 j�lius�ban �s augusztus elej�n a Weiss Manfr�dot �rt sorozatos bombat�mad�sok miatt errõl a tervrõl le kellett mondani.

 A h�bor�s tapasztalatok a magyar harckocsiz� alakulatokn�l is felvetett�k a harctev�kenys�gek sor�n t�rt�nõ hat�kony ir�ny�t�s k�rd�s�t. A HTI szakemberei m�r 1942 m�jus�ban javasolt�k, hogy a Tur�n tankot felhaszn�lva alak�tsanak ki egy r�di�s harckocsit az ezred �s hadoszt�lyparancsnokok r�sz�re. Ezt elõsz�r a Tur�n I-gyel p�b�lt�k megoldani, de a kism�retû toronyban nem tudt�k elhelyezni a 3 db r�di�k�sz�l�ket, �s a parancsnok r�sz�re a l�t�si viszonyok sem voltak megfelelõek.
1943 v�g�n ism�t felmer�lt a k�rd�s ugyanis a Tur�n II tornya m�r lehetõv� tette a k�t R4 t�pus� r�di�k�sz�l�k elhelyez�s�t. A 3 r�di� �s 3 h�rad� katona m�g ebben az esetben is csak �gy f�rt a toronyba, hogy a fegyverzetet �s a toronyforgat� berendez�st kiszerelt�k. A r�di�s harckocsit a fegyverzet hi�nya miatt messzirõl fel lehetett ismerni ami az ellens�g figyelm�t r�gt�n felh�vta �s a t�z�t is mag�ra vonta. Az ellens�g megt�veszt�se c�lj�b�l a harckocsi torny�ra f�b�l k�sz�t l�veget �s g�ppusk�t helyeztek. A parancsnoki (Vez�r) Tur�n egyetlen fegyvere a mellsõ homlokp�nc�lba �p�tett g�ppuska volt.
A r�di�k�sz�l�k hat�sugar�nak n�vel�se �rdek�ben �gy tervezt�k, hogy a Csaba parancsnoki p�nc�lg�kocsi r�csantenn�j�t szerelik a toronyra. A mozgat�sa a harckocsib�l pneumatikus rendszerrel t�rt�nt volna. A megval�s�t�sra az�rt nem ker�lt sor, mert a r�csantenna egybõl felismerhetõv� tette volna a parancsnoki Tur�nt.
A nagy ig�ny ellen�re hossz� ideig nem jutottak elõbbre a Vez�r Tur�n elk�sz�t�s�ben. A sorozatban k�sz�lõ Tur�nokra sz�ks�ge volt a csapatoknak �s egyetlen egyet sem bocs�tottak a r�di�s harckocsi elk�sz�t�se �s kipr�b�l�sa c�lj�ra. Mindettõl f�ggetlen�l 1942 õsz�n a Weiss Manfr�d gy�rt�l a Honv�delmi Miniszt�rium 15 db r�di�s Tur�nt rendelt. (E rendel�sek teljes�t�s�rõl nem maradtak fenn adatok.)
1943 m�jus�ban egy mintap�ld�ny csapatpr�b�j�ra is sor ker�lt. A kedvezõ tapasztalatok nyom�n a p�nc�loshadtest parancsnoka 5 r�di�s harckocsi elk�sz�t�s�t k�rte.
Az elsõ parancsnoki Tur�nt a HTI-ben 1943 m�jus�ban k�sz�tett�k a H-802 alv�zsz�m� harckocsib�l. Ezt a harckocsit �talak�t�sa k�zben vissza akart�k rendelni az alakulat�hoz, de a HTI vezetõi k�rt�k, hogy maradhasson �s mint�ja legyen az elk�sz�lõ parancsnoki Tur�noknak (arra hivatkoztak, hogy t�l sok munk�t �s k�lts�get fektettek m�r bele a munk�latokba). A "vez�reket" az �jonnan k�sz�lõ Tur�n-sz�ri�b�l sem tudt�k biztos�tani. Ez�rt azt a megold�st tal�lt�k, hogy a s�r�lt, kilõtt tankokb�l kiszerelt�k a l�veget �s m�dos�tott�k a torony belsej�t.
1944 nyar�n a keleti frontr�l jav�t�sra hazak�ld�tt Tur�nok k�z�l 4-5-�t "Vez�rr�" alak�tottak �t. Ezek az�rt nem kaptak �j alv�zsz�mot, mert az eredeti sz�riasz�mmal �zemeltek tov�bb.
1944. j�lius 27-e ut�n m�r nem k�sz�tettek t�bb parancsnoki Tur�nt. A tov�bbiakban a harckocsiegys�gek �s -alegys�gek ir�ny�t�s�t a 40M Csaba parancsnoki p�nc�lg�pkocsib�l v�gezt�k.

A harckocsi b�zis�n egy�b spesi�lis j�rmûvek kialak�t�s�t is tervezt�k. A HTI szakemberei 1943 janu�rj�ban oktat� tank kialak�t�s�ra tettek javaslatot. A terv�k szerint minden  harckocsi-z�szl�alj 5 db oktat� j�rmûvet kapott volna. Az elk�pzel�s�k szerint erre nem szereltek volna tornyot, a test anyag�nak pedig nem p�nc�lt, hanem vasat javasoltak. Az oktatand�k a k�zdõt�rben kialak�tott �l�seken, a p�nc�ltestet bor�t� ponyva alatt foglaltak volna helyet. Ezek megval�s�t�s�ra m�r nem ker�lt sor.
A darus harckocsira tett javaslat szint�n terv maradt. A csapatokn�l sz�ks�gesnsk l�tt�k azt, hogy mûhelysz�zadonk�nt (jav�t�sz�zad) legyen egy cs�rlõvel �s egy 6 tonna teherb�r�s� daruval felszerelt harckocsi is legyen. Ezt a sok t�bori jav�t�s , a motorok �s tornyok ki- �s beszerel�s�nek, a felborult harckocsik talpra �ll�t�s�nak a gyakori ig�nye k�vetelte meg, de a megval�s�t�sig nem jutottak el.
 A g�pj�rmûgy�rt�sr�l 1943 janu�rj�ban tartott konerenci�n a r�sztvevõk a vontat� harckocsi terv�nek a kivitelez�s�hez kedvezõen �lltak hozz�. Az �zemk�ptelen harckocsik vontat�s�hoz egy speci�lis, von�horgokkal, von�k�sz�l�kkel �s cs�rlõkkel felszerelt vontat� harckocsi  elk�sz�t�s�nek javaslat�t elfogadt�k. Ekkor esett sz� a a harckocsisz�ll�t�-trailerek gy�rt�s�nak sz�ks�gess�g�rõl is. �gy gondolt�k, ezeket a trailereket is a vontat� tankkal lehetne �zemeltetni. Harckocsi-z�szl�aljan�nt 2 db vontat� �s 2 db trailer rendszeres�t�s�t tervezt�k.

 A rohaml�veg elnevez�se egyik nemzeti hõs�nkre utal, aki a 17. sz�zadban vezette t�r�kellenes n�pfelszabad�t� harcait, �s t�bb hadj�ratban megverte a t�r�k seregeket.
 1942 j�lius�ban a Honv�delmi Miniszt�rium azt javasolta, hogy a p�nc�loshadoszt�lyok t�z�rs�g�t olyan �nj�r� l�vegekkel szerelj�k fel, amelyek a harckocsiz� alakulatokat a t�mad�s folyam�n v�gig hat�konyan t�mogatni tudj�k. A katonai szakemberek a javaslatukat a hadi tapasztalatokra, valamint a n�met, olasz, �s szovjet rohaml�vegek sikereire alapozt�k. Az �nj�r� l�veg megalkot�s�t tekintve az tûnt a legegyszerûbb megold�snak, ha alv�zul a Tur�n harckocsi p�nc�ltest�t haszn�lj�k, fegyverzet��l pedig a magyar gy�rtm�ny� 40M 105 mm-es tarackot sz�nt�k. 1942 szeptember�ben a Weiss Manfr�d gy�rban elk�sz�tett�k a rohaml�veg fa modellj�t. A v�gzett k�s�rletek sor�n szerzett tapasztalatok alapj�n a HM megrendelte a vasb�l k�sz�lt pr�baj�rmûvet. A vas pr�baj�rmûvet tervezõi a v�r udvar�n Horthy Mikl�snak is bemutatt�k (k�sõbb ez a p�ld�ny az 1. rohamt�z�roszt�ly kik�pzõkeret�hez ker�lt). Ezut�n a HM 1943 megrendelte az elsõ 40 darabot a Weiss Manfr�d gy�rt�l.

 A rohaml�veget 40/43M Zr�nyi II n�ven rendszeres�tett�k. A harcj�rmû t�mege 21,6 t volt, v�detts�ge, mozg�konys�ga �s tûzereje megfelelt a kor k�vetelm�nyeinek. A r�vid cs�vû L/20-as csõhossz�s�g� l�veget vertik�lisan -8 fokt�l +25 fokig, oldalir�nyban pedig 11 fokig lehetett finom ir�nyz�st v�grehajtani. A l�veghez repesz, k�d, �s rombol�gr�n�tot haszn�ltak. A 15 kg-s repeszgr�n�t 470 m/s, a 17 kg-s rombol�gr�n�t pedig 440 m/s kezdõsebess�ggel hagyta el a cs�vet. A tûzgyorsas�g 6 l�v�s volt percenk�nt. A k�zvetlen, �s fedett t�zelõ�ll�sb�l val� l�v�szethez sz�ks�ges c�lz�- �s ir�nyz�berendez�sekkel egyar�nt ell�tt�k. A l�veg h�trasikl�sa kb 1 m volt, amitõl a leg�nys�get �gy v�dt�k, hogy a l�veg csak akkor t�zelt, ha a t�ltõkezlõ �s a parancsnok mindk�t kez�vel az elektormos nyom�gombokat benyomva tartotta. A rohaml�veget R-5/a r�di�val l�tt�k el. Az �nj�r� l�veget egy 260 LE-s (Tur�n) motor hajtotta, maxim�lisan 43 km/h sebess�ggel. Mivel a t�rzs sz�less�g�ben megn�vekkedett, �gy lehetõs�g ny�lt a 265 literes �zemanyag tart�ly helyett egy nagyobb, 445 literes tart�ly be�p�t�s�re, melynek k�sz�nhetõen a harcj�rmû hat�sugara 280 km volt.
 A motorteret a k�zdõt�rtõl ajt�val ell�tott v�laszfal takarta. Ezen kereszt�l ak�r kisebb szerel�seket is el lehetett v�gezni. A n�gyfõnyi szem�lyzet (l�vegparancsnok, t�ltõkezelõ, ir�nyz�, harcj�rmûvezetõ) a tetõp�nc�lon kereszt�l, h�rom csap�ajt�n �t tudta k�nnyen, �s gyorsan elhagyni a rohaml�veget. Harct�ri tapasztalatok alapj�n k�sz�lt egy v�szkij�rat is a fen�kp�nc�lon, hogy a harcj�rmûvet v�detten is el lehessen hagyni. A Zr�nyi mellsõ p�nc�lzata 75 mm, a t�bbi r�szen pedig 25 mm-esek voltak. N�h�ny Zr�nyit elõt�tp�nc�lzattal is ell�ttak, valamint a mellsõ p�nc�lzatot a p�nc�lra r�gz�tett tartal�k l�nctagokkal is n�velt�k (ezt a n�metektõl vett�k �t). A fegyverzethez kieg�sz�t�s�l m�g tartozott 6 db k�zigr�n�t, 2 db robban�t�ltet �s n�gy g�ppisztoly. A szem�lyzet oldalfegyverzetet hordott. Egy�ni felszerel�sek helyett az alap 52 db gr�n�thoz m�g 30 db-ot tudtak bem�lh�zni. 1944 tavasz�ig 40 db k�sz�lt el, 1944 õsz�ig pedig tov�bbi 26+6 darabot adtak �t. Eztut�n a Weiss Manfr�d gy�rat �rt rendk�v�l s�lyos bombat�mad�s miatt a tov�bbi gy�rt�st le kellett �ll�tani.
 Rendk�v�l kis magass�ga, j� oldalstabilit�sa, �s viszonylag nagy sebess�ge miatt az egyik legjobban siker�lt magyar harcj�rmûnek tekinthetõ.