HIMMLER, Heinrich (1900-1945)

�lete

M�nchenben sz�letett egy k�z�poszt�lybeli csal�d m�sodik fiak�nt, sz�leit�l polg�ri, r�mai katolikus nevel�st apott.

1917-ben �nk�nt bel�pett a hadseregbe, majd az I. vil�gh�bor� ut�n a Landshut-szabadcsapat tagja lett.

1923 augusztus�ban bel�p az NSDAP-ba, vagyis a nemzetiszocialista p�rtba, majd az SS-be. 1923. november 9-�n r�szt vett a m�ncheni nemzetiszocialista hatalom�tv�telben, ami kudarcba fulladt.

1928. j�lius 3-�n n�s�lt, feles�ge Margarethe Boden. L�nya, Gudrun, 1929-ben sz�letett.

1929. janu�r 6-�n Adolf Hitler az SS birodalmi vezet�j�nek nevezte ki. Ekkor a szervezetnek m�g csak 280 tagja volt. 1930-t�l a Birodalmi Gy�l�s tagja.

R�szt vett a hossz� k�sek �jszak�j�ban, amikor lesz�moltak az SA (Sturmabteilung) vezet�ivel 1934 nyar�n.

1936 – 1943 k�z�tt a bel�gyminiszt�rium �llamtitk�rak�nt a n�met rend�rs�g vezet�je. 1943 augusztus�t�l birodalmi bel�gyminiszter.

1945 �prilis�ban k�l�nb�ke-k�s�rletei miatt Hitler megfosztotta minden tiszt�t�l, �s a p�rtb�l is kiz�rt�k.

1945. m�jus 20-�n brit hadifogs�gba ker�lt, majd 4 nappal k�s�bb L�neburgban �ngyilkos lett.

N�met SS-vezet�. 1923-ban csatlakozott a n�cikhoz. 1929-ben megszervezi Hitler test�rs�g�t, az SS-t, melynek vezet�je (Reichsf�hrer-SS) volt 1945-ig. 1934 j�nius�ban a R�hm �ltal vezetett SA f�lre�ll�t�sa ut�n ("hossz� k�sek �jszak�ja") az SS v�lt a n�cik meghat�roz� rend�ri erej�v�. 1936-t�l Himmler a politikai rend�rs�g vezet�je. A sz�vev�nyes n�ci �llami g�pezetben az �ltala fel�gyelt szervezetek �ld�zt�k a rendszer ellens�geit, e hivatalok k�z�l a legrettegettebb a Gestapo volt. Nemcsak politikai ellenfeleiket �ld�zt�k, hanem a faji alapon zsid�nak minõs�tett, hivatalosan ellens�gnek nyilv�n�tott embereket is. Himmler ir�ny�t�s�val �p�tett�k ki a koncetr�ci�s t�borok h�l�zat�t. A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se ut�n a megsz�llt ter�leteken is �ld�zt�k az ellen�ll�kat, a baloldal szimpatiz�nsait �s a zsid�s�got. R�videsen hal�lt�borokat hoztrak l�tre, melyekben az rezsim �ltal ellens�gnek tekintett embereket gyilkolt�k meg az SS ir�ny�t�s�val. 1943-44-ben Himmelr volt a bel�gyminiszter is. A Hitler ellen 1944. j�lius 20-�n Stauffenberg ezredes �ltal elk�vetett mer�nylet ut�n kegyetlen m�dszereket alkalmazva az � vezet�s�vel sz�molt�k fel az �sszeesk�v�st. 1944-t�l a n�metorsz�gi csapatok f�parancsnoka, ebben a min�s�g�ben hib�t hib�ra halmozott. A h�bor� v�g�n megpr�b�lt k�l�nb�k�t k�tni a nyugati sz�vets�gesekkel, ez�rt Hitler kiz�rta a p�rtb�l �s minden tiszts�g�t�l megfosztotta. 1945 m�jus�ban a britek fogs�g�ba ker�lve �ngyilkos lett.