A n�met 503. neh�zp�nc�los-oszt�ly tev�kenys�ge 1945. janu�r v�g�n �s febru�r elej�n Sz�kesfeh�rv�r t�rs�g�ben

   „(…) 1945. janu�r 31-�n a helyzet S�rkeresztes k�rzet�ben egyre fenyeget�bb lett. �lland� t�z�rs�gi t�z k�zepette az el�ret�rt szovjet csaptok (223. l�v�szhadoszt�ly �s az 1. g�rda-g�pes�tett hadtest 3. g�rda-g�pes�tett dand�ra 38 darab harckocsival �s 24 rohaml�veggel ) t�bb helyen be�kel�d�tt a n�met-magyar arcvonalba.
   A n�met 4. lovasdand�rt�l �rkezett parancs szerint az oszt�ly 9 darab bevethet� neh�zharckocsija (…) ellenl�k�st ind�t �s visszafoglalja Gyulamajort.
   A S�rkeresztest�l keletre l�v� sz�l�vid�kr�l d�l fel� t�mad� harccsoportot von Dieter-Koerber sz�zados vezette. A t�mad�s az �lland� szovjet t�z�rs�gi �s aknavet� t�z ellen�re j�l haladt, m�gnem a harccsoport szovjet harckocsikba �s p�nc�lt�r� �gy�kba �tk�z�tt, amelyek a front�lis t�mad�s �tj�t �llt�k.
   Ekkor a parancsnok n�gy Tiger B-vel bal fel� ker�lve a szovjetek �ltal megsz�llt 214-es magaslat ellen indult, de itt is ellens�ges harckocsikba �tk�ztek, melyekb�l t�bbet kil�ttek, a t�bbi visszah�z�dott. V�g�l a neh�zharckocsikat k�vet� n�met gr�n�tosok egy csoportja a magaslaton ki�p�tett szovjet �ll�sok egy r�sz�t elfoglalta �s ott mag�t be�sta.(…)

   Febru�r 1-�n hajnalban (…) meger�s�tett n�met gyalogos k�tel�kek t�mogat�s�val ism�t bet�rtek Gyulamajor helys�gbe. Ezalatt k�t Tiger B a 214-es magaslaton biztos�tott. V�g�l a n�met er�knek Gyulamajort siker�lt teljes eg�sz�ben a birtokukba venni, de a majort�l keletre h�z�d� utat a szovjetek mindv�gig a kez�kbe tartott�k.
   Virradatkor r�di�n �rkezett a parancs, hogy a harccsoport minden er�vel a Gyulamajort�l d�lre – Sz�kesfeh�rv�r ir�ny�ba – h�z�d� 166-os sz�m� magaslat fel� nyomuljon, mivel �ll�t�lag ott 50 szovjet p�nc�los gy�lekezik. Az oszt�lyparancsnok Gyulamajort�l a rendelkez�sre �ll� n�gy neh�zp�nc�lossal indult el (m�g k�t Tiger B tov�bbra is a 214-es magaslati ponton biztos�tott ), de hamarosan h�rom harckocsi menetk�ptelenn� v�lt, �gy a parancsnok egyed�l haladt tov�bb a 166-os magaslat fel�. Ek�zben r�di�n k�rt seg�ts�get a p�r kilom�terrel �szakabbra, a 214-es magaslaton biztos�t� p�nc�losokt�l.
    A magaslatra �rve a parancsnok, von Dieter-Koerber sz�zados 25-30 szovjet harckocsit vett �szre �s annak ellen�re, hogy pillanatnyilag egyed�l volt, harckocsija t�zet nyitott.
   Els� – pontosan a c�lba csap�d� – l�v�se ut�n a szovjet harckocsik �sszt�ze z�dult r�, amelyekt�l hamarosan harc- �s mozg�sk�ptelenn� v�lt. Ekkor �rkezett meg a seg�ts�g: a 214-es magaslatr�l �rkez� k�t Tiger B gyors egym�sut�nban h�rom szovjet harckocsit l�tt ki, m�g a t�bbi d�l fel� h�z�dott vissza. Aznap az oszt�ly 17 darab szovjet harckocsit �s rohaml�veget semmis�tett meg. (…) Az oszt�ly – k�t biztos�t� harckocsi kiv�tel�vel – a S�rkeresztesen l�v� karbantart�-r�szleghez vonult be.(…)
    Febru�r 4-�n szovjet harckocsik t�madt�k meg Gyulamajort, amelynek sor�n a n�met harccsoport 8 szovjet p�nc�los mellett, a helys�gt�l d�lre h�z�d� magaslatokon 5 p�nc�lt�r� �gy�t g�zolt le, majd este ism�t S�rkeresztesre vont�k �ket vissza.(…)” *

    Febru�r 12-�n az oszt�ly M�ron bevagon�rozt�k, az �j parancs: ir�ny a garami h�df�.

    A fenti hadt�rt�neti feldolgoz�st megismerve, 2004. �v elej�n felkerestem az eml�tett helysz�neket �s magaslati pontokat. Sz�mv�ber Norbert hadt�rt�n�sz �ltal r�szletesen felt�rt harci cselekm�nyek tulajdonk�ppen a Sz�kesfeh�rv�r �, S�rkeresztes K �s a Feh�rv�rt�l kb. 6-7 kilom�terre fekv� Gyulamajor �ltal behat�rolt ter�leten zajlottak ( 1.k�p). Ha a szeml�l�d� Sz�kesfeh�rv�rr�l elindul Z�moly fel�, akkor l�thatja, hogy a k�rny�ket ural� magaslati pontokat (a 214-es �s 166-os) k�t oldalt lank�s, n�hol s�k ter�letek, sz�nt�f�ldek veszik k�r�l. Ezek a terepszakaszok kiv�l� lehet�s�geket biztos�tottak a p�nc�los hadvisel�shez, nem v�letlen – �s itt ism�telten Sz�mv�ber meg�llap�t�saira hagyatkozn�k -, hogy a Feh�rv�r (�szaki, �szakkeleti) t�rs�g�ben h�rom komoly p�nc�los �tk�zet zajlott le. (A p�nc�los�tk�zetek, egy�ltal�n a harci cselekm�nyek intenzit�s�ra mi sem jellemz�bb, hogy egy rendelkez�s�nkre �ll� inform�ci� szerint 1945. nyar�n, „csak” S�rkeresztes k�rzet�ben majd 200 db ilyen-olyan kil�tt p�nc�lost gy�jt�ttek be, a falut �vez� sz�nt�f�ldeken �s ter�leteken 15 (!) kilom�ter l�v�sz�rkot temettek be!) 
   A hadm�veletek ezen id�szak�ban, a z�molyi �t mintegy term�szetes „v�laszt�vonala” volt a n�met �s szovjet csapatoknak, annak birtokl�sa �s ellen�rz�se helyzeti el�nyh�z vezethetett.

   A 214-es magaslat tulajdonk�ppen (2.,4.,6. k�p) Z�moly el�tt 2 kilom�terre tal�lhat� d�lnyugatra, a ma m�g gazdas�gk�nt m�k�d� Borb�lamajorhoz bevezet� �t mellett. Amint a magaslati pontr�l k�r�ln�z az ember, val�ban azaz �rz�se, hogy uralja a vid�ket: kit�n� r�l�t�s van Z�moly falura �s k�rny�k�re, d�lnyugatra l�tjuk azt az erd�s�vot, amely hely�n egykoron Gyulamajor h�zai �s gazdas�ga �llt (5., 7. k�p), illetve a t�volban kivehet� S�rkeresztes keleti el�tere �s a falu. Egysz�val, ha valaki ismeri a t�rt�nteket �s egy pillanatra elgondolkodik ezen a magaslaton, akkor megelevenedhetnek el�tte a t�rt�nelemk�nyvekb�l megismert hadmozdulatok.
   P�r kilom�terrel nyugatabbra, Sz�kesfeh�rv�r fel� haladva, el�rj�k a 166-os magass�gi pontot (3.k�p): strat�giailag tal�n m�g fontosabb lehetett, mint az el�z�, hiszen innen tulajdonk�ppen az eg�sz v�ros, valamint a S�rkeresztes �s Gyulamajor �ltal behat�rolt ter�let nagyszer�en bel�that�.

Ezek t�rt�nelmi helyek nek�nk magyar kutat�knak azt jelentheti, ak�rcsak a nyugatiaknak Villers-Bocage, Wittmann �s a kil�tt angol harckocsik…