(1891 - 1944)

"Igen mer�sz �s �gyes ellenf�l �ll vel�nk szemben.
Egy, a h�bor� v�rzivatar�b�l kiemelked� nagy hadvez�r"
Winston S. Churchill 1942 janu�rj�ban,
a brit als�h�zban mondott szavai Rommelr�l

Alakulatok, amelyekben parancsnok volt

7. p�nc�loshadoszt�ly (1940) Deutsches Afrika Korps (1941-1943) B hadseregcsoport (1944)

Legmagasabb el�rt rendfokozat

Generalfeldmarschall (vez�rt�bornagy)

Hadsz�nterek, amelyeken alakulat�val harcolt

Nyugati front: Franciaorsz�g, Normandia D�li front: �szak-Afrika, Olaszorsz�g

Fontosabb kit�ntet�sek

Pour le Merite: 1917 Lovagkereszt: 1940. m�jus 26. T�lgyfalombok: 1941. m�rcius 20. Kardok: 1942. janu�r 20. Gy�m�ntok: 1943. m�rcius 11.

Erwin Rommel vez�rt�bornagy minden bizonnyal a II. vil�gh�bor� egyik legh�resebb �s legnagyobbra becs�lt n�met t�bornoka. A kor k�vetelm�nyeihez �s a forradalmi p�nc�los hadvisel�shez val� alkalmazkod�sa, �s k�zel sem utols� sorban a harct�ren, az ellens�ggel szemben tan�s�tott lovagias magatart�sa emelte �t a legnagyobb hadvez�rek k�z�.
Erwin Johannes Eugen Rommel 1891. november 11-�n sz�letett az Ulm melletti Heidenheim-ben. M�rn�k szeretett volna lenni, de 1910-ben bel�pett a hadseregbe, �s a weingarten-i 124. gyalogezredhez ker�lt. 1911-ben a gdansk-i tiszti iskol�ba vez�nylet�k. A kik�pz�s sor�n igen j� eredm�nyeket mutatott fel, k�l�n�sen az �joncok kik�pz�s�ben tal�lt�k k�l�n�sen hat�konynak. K�s�bbi ellenfel�hez, Montgomery-hez hasonl�an fiatalon � is szokatlan �rdekl�d�st mutatott a katonai szervezet legkisebb r�szlete ir�nt.
1914-ben kit�rt az I. vil�gh�bor�, �s Rommel egys�ge is a frontra ker�lt. A 26 �ves f�hadnagyban ekkor m�r megmutatkoztak azok a k�pess�gek, az a b�tors�g �s hidegv�r, amelyek k�s�bb is jellemezt�k �t. 1914 szeptember�ben Rommel megsebes�lt a l�b�n, amikor l�szer h�j�n bajonettel rohamozott meg h�rom franci�t. A b�tor tett��rt megkapta a II. oszt�ly� Vaskeresztet. 1915 janu�rj�ban �jabb vakmer� rajta�t�st vitt v�ghez a francia egys�gek ellen, amit I. oszt�ly� Vaskereszttel jutalmaztak. Ugyanebben az �vben egy hegyivad�sz alakulathoz ker�lt kik�pz�sre, majd 1916 �sz�n �thelyezt�k a K�rp�tokba, ahol az osztr�k-magyar csapatok seg�ts�g�re siet� Mackensen lovass�gi t�bornok hadsereg�ben harcolt a rom�nok ellen. 1917 m�jus�ban Rommel ism�t a nyugati frontra ker�lt, majd augusztusban �jra a K�rp�tokban tal�lta mag�t. R�szt vett a Cosna-hegys�g�rt v�vott harcokban, ahol s�lyosan megsebes�lt. Csak okt�berben t�rhetett vissza egys�g�hez, amely m�r az olasz fronton harcolt. A caporetto-i csat�ban Rommel ezer f�s egys�ge t�bb mint 20 000 olasz katon�t ejtett fogs�gba, ami�rt a fiatal f�hadnagy el�l�ptet�sben r�szes�lt, r�ad�sul megkapta a lehet� legmagasabb n�met katonai kit�ntet�st, a Pour le Merite �rdemrendet. Ezut�n m�g nyugatra vez�nyelt�k, vez�rkari tiszt lett egykori w�rtenbergi ezred�n�l, �m a h�bor� hamarosan v�get �rt.

A versailles-i b�kedikt�tum N�metorsz�g haderej�t 100 000 f�ben maximaliz�lta, ezek k�z�l egy lett Erwin Rommel, akit megtartott a hadvezet�s, mint kiv�l� teljes�tm�ny� katon�t. Az �jabb h�bor� kit�r�s�ig Stuttgartban, Drezd�ban, �s Potsdamban �llom�sozott egys�g�vel, ill. ut�bbi esetben az ottani hadi akad�mi�n oktatott. 1929-ben meg�rta az "Infanterie greift an!" (Gyalogs�g t�mad! - magyar ford�t�sban Gyalogs�g elore!) c�m� k�nyv�t, amelyben I. vil�gh�bor�s �lm�nyeit, tapasztalatait �rja le.
A II. vil�gh�bor� kit�r�sekor, a lengyelorsz�gi hadj�rat idej�n Rommel Hitler test�rs�g�nek parancsnoka volt. Ekkor ny�lt igaz�n lehet�s�ge megfigyelni a p�nc�los hadoszt�lyok sikereinek titk�t �s a leg�jabb vill�mh�bor�s hadvisel�st. Hitler ezut�n megadta lehet�s�get Rommelnek, hogy egy p�nc�loshadoszt�ly �l�re ker�lj�n, �s � nem habozott �lni az alkalommal. 1940. febru�r 15-�n Erwin Rommel vez�r�rnagy a 7. p�nc�loshadoszt�ly parancsnoka lett, noha eddig nem volt gyakorlati tapasztalata a p�nc�los hadvisel�s ter�n.
A Franciaorsz�g elleni t�mad�s terv�ben Rommel hadoszt�lya a Hoth t�bornok vezette XV. p�nc�loshadtest al�rendelts�g�be tartozott. Az � feladatuk volt �tt�rni a francia v�delmet �s vill�mgyorsan el�renyomulni a La-Manche csatorn�ig.

A t�mad�s 1940. m�jus 10-�n megindult. 13-�n a 7. p�nc�loshadoszt�ly egys�gei m�r a Meuse-foly�n keltek �t, majd 21-�n el�rt�k Arras t�rs�g�t. Rommel terve az volt, hogy d�lr�l megker�li Arras-t, majd �szakra fordul Lille fel�. �m eddigre a Sz�vets�gesek valamelyest magukhoz t�rtek a kezdeti sokkt�l, �s a brit hadsereg k�t p�nc�los ezreddel (70 harckocsi) ellent�mad�st k�s�relt meg Arras-n�l a 7. p�nc�loshadoszt�ly ellen (igaz�b�l az eg�sz hadj�rat sor�n ez volt a sz�vets�gesek egyetlen valamireval� p�nc�los ellent�mad�sa). Ekkor megmutatkoztak a n�met p�nc�lelh�r�t�s hi�nyoss�gai, a 37 mm-es l�vegek nem b�rt�k kil�ni a vastag p�nc�lzat� Matilda II-es harckocsikat. Rommel v�g�l a 88 mm-es l�gv�delmi l�vegeket (FlaK) is a t�mad� p�nc�losok ellen ford�totta, amelynek sz� szerint kirobban� hat�sa volt. Ezeket a l�vegeket eddig nem haszn�lt�k f�ldi (p�nc�lozott) c�lok ellen, de ekkor kider�lt, hogy m�g a leger�sebb sz�vets�ges harckocsik ellen is kiv�l� teljes�tm�nyt ny�jtanak p�nc�lelh�r�t�sban. Az ellent�mad�s megakadt, Rommel pedig folytatta az el�renyomul�st Abbeville-on �s Rouen-en kereszt�l, majd j�nius 10-�n Dieppe k�rny�k�n el�rte a Csatorn�t. 17-�n Cherbourg is megadta mag�t Rommelnek, j�nius 25-�n pedig a Franciaorsz�g elleni h�bor� v�get �rt.

A hadj�rat sor�n Erwin Rommel 7. p�nc�loshadoszt�lya a "szellemhadoszt�ly" nevet kapta, aminek ok�r�l t�bbf�le vari�ci� l�tezik. Egyesek szerint m�r a hadj�rat el�tt megkapta ezt a jelz�t, mert a feladat neh�zs�ge miatt sz�moltak a hadoszt�ly teljes pusztul�s�val. M�sok azt mondj�k, hogy a vill�mgyors el�renyomul�suk miatt ragadt r�juk ez a n�v, ism�t m�sok szerint az �r�lt rohamban legt�bbsz�r m�g a f�hadisz�ll�s sem tudta, hol tart�zkodik pontosan Rommel a p�nc�losaival. A vez�r�rnagynak am�gy is szok�sa volt, hogy a frontvonalb�l ir�ny�tsa az �tk�zetet, amivel katon�i r�sz�r�l a legm�lyebb csod�latot �s tiszteletet is kiv�vta, feletteseit viszont kis h�j�n az ideg�sszeoml�sba hajszolta. Feles�g�nek azt �rta, hogy a francia hadj�rat egy "vill�mt�ra volt Franciaorsz�gban".
Rommel-t a sikeres hadj�rat�rt kit�ntett�k a Lovagkereszttel, majd 1941 elej�n alt�bornaggy� l�ptett�k el�. B�r eddig is rendk�v�li h�rn�vnek �rvendett a hadseregen bel�l, megcsillant el�tte �lete lehet�s�ge, hogy a legh�resebb n�met t�bornokk� v�ljon. 1940-ben Mussolini megt�madta az angolokat Egyiptomban, �m a j�val fegyelmezettebben harcol� �s korszer�bb eszk�z�kkel ell�tott brit er�k meg�ll�tott�k a t�mad�st, �s elkezdt�k vissza�zni az olaszokat L�bi�ba. A Duce f�lt, hogy az eg�sz l�biai gyarmat�t elveszti, ez�rt seg�ts�get k�rt a F�hrert�l. Hitler 1941. febru�r 12-�n Erwin Rommelt b�zta meg az olaszok megseg�t�s�re k�ldend� Deutsches Afrika Korps (N�met Afrika Hadtest, DAK) vezet�s�vel. Ez rendk�v�li lehet�s�gnek ad�dott, hiszen a hamarosan kit�r� Szovjetuni� elleni konfliktusban Rommel val�sz�n�leg csak egy lett volna az ott harcol� sok t�bornok k�z�tt, ezen a hadsz�nt�ren viszont ki tudta bontakoztatni tehets�g�t.

A "Sivatagi r�ka"

Febru�r 14-�n m�r meg is �rkeztek az els� n�met egys�gek Tripoli-ba (az 5. k�nny�hadoszt�ly), amelyet k�s�bb, m�jus elej�n k�vetett a 15. p�nc�loshadoszt�ly. A meg�rkez�s ut�n Rommel r�gt�n a saj�t kez�be vette az ir�ny�t�st. Hab�r elvileg az olasz parancsnoks�g al�rendelts�g�be tartoztak, Rommel r�j�tt, hogy a demoraliz�lt �s �dzkod� olaszok csak h�tr�ltatn�k a terveiben. Vill�mgyors t�mad�sokkal visszaverte a meglepett briteket, visszafoglalta Cyrenaica ter�let�t, Benghazi-t, Bardi�-t, �s Solum-ot. Tobrukot k�tszer is ostrom al� vonta, bevennie azonban nem siker�lt. Ellenben s�lyos harcokat v�vott a britekkel a Halfaya-h�g�n�l �s Sollum-n�l. Wavell t�bornok ellent�mad�s�t ugyan siker�lt Rommelnek visszavernie, de a harcok ut�n mindk�t f�l kimer�lt, ez�rt v�delemre rendezkedtek be a front mindk�t oldal�n, �s megkezd�d�tt a k�szletek felt�lt�se.

Ezekben a harcokban tett szert Erwin Rommel legend�s h�rnev�re, valamint a "Sivatagi r�ka" becen�vre. Ugyanis az afrikai hadvisel�s teljesen m�s volt, mint addig b�rmi a II. vil�gh�bor�ban. Egyetlen �t vezetett v�gig a sivatagon, a Via Balbia. Nem voltak term�szeti akad�lyok, civil lakoss�g is csak elv�tve, a mozg�si szabads�g gyakorlatilag v�gtelen volt. A k�z�s ellens�g pedig maga sivatag volt, amely ellen mindk�t oldalnak k�zdenie kellett.
A sivatagi h�bor� tal�n �ppen emiatt volt teljesen lovagias, "�riemberekhez m�lt�". Ez persze nem azt jelenti, hogy k�t ellens�ges felder�t�egys�g nem l�tte egym�st halomra, ha �sszetal�lkoztak, hanem p�ld�ul azt, hogy a hadifoglyokkal szinte "�si bar�ts�ggal viseltettek", atrocit�sok pedig egy�ltal�n nem voltak. A k�t hadvez�r is �szinte tiszteletet tan�s�tott egym�s ir�nt. Rommel gyakran �gy jellemezte Wavell-t, mint "katonai g�niuszt", �s kiv�l� parancsnokot (holott val�j�ban a k�pess�gei messze alulmaradtak a n�met hadvez�rrel szemben), Wavell pedig a maga r�sz�r�l elk�ldte Rommel feles�g�nek a t�bornok�gr�l tartott el�ad�sai egy p�ld�ny�t a k�vetkez� sz�veggel: "egy b�tor, lovagias �s �gyes ellenf�l eml�k�re". K�s�bb m�g maga Churchill is elismer�en nyilatkozott a n�met parancsnok k�pess�geir�l!

Ez az angol-n�met "lovagias h�bor�" egy�bk�nt nem el�sz�r nyert t�rt a II. vil�gh�bor� folyam�n, az 1940-es angliai l�gicsata kezdeti szakasz�ban (a Kanalkampf idej�n, illetve amikor m�g nem kezd�d�tt meg az angol v�rosok szisztematikus bomb�z�sa) is tisztelt�k �s becs�lt�k egym�st az angol �s a n�met rep�l�s�k. S�t, k�s�bb Adolf Galland, a n�met �sz �s a n�met vad�szl�gier� k�s�bbi parancsnoka �ssze is bar�tkozott Douglas Bader-rel, a m�l�bbal rendelkez� angol �sszal, ut�bbi fogs�gba es�se ut�n. Galland m�g azt is kieszk�z�lte, hogy egy angol g�p ledobhasson egy �j m�l�bat foglya r�sz�re, s�t mindennek a tetej�be m�g azt is megengedte, hogy Bader be�lj�n a legend�s n�met rep�l�s saj�t Me 109-es�be!
Ez a fajta magatart�s k�s�bb, a Keleti fronton elk�pzelhetetlen lett volna!
Visszat�rve Rommelhez, � Afrik�ban is megtartotta a szok�s�t, hogy a frontvonalb�l vezesse az �tk�zetet. Tisztjei �s katon�i b�lv�nyozt�k. Precizit�sa nem ismert hat�rokat, olykor m�g a 88 mm-es l�vegeket is saj�t kez�leg �ll�totta be, amelyeket a m�r eml�tett franciaorsz�gi tapasztalatok alapj�n f�leg p�nc�lt�r� feladatokra haszn�lt. A DAK egys�gek �s harckocsik sz�m�t tekintve gyakran volt h�tr�nyban a britekkel szemben, de Rommel strat�giai �rz�k�nek, hadicseleinek (L�bi�ba meg�rkezve r�gt�n makett-harckocsikat �p�ttetett a britek megt�veszt�s�re) �s hadvezet�s�nek k�sz�nhet�en (egys�geit �sszefogva tartotta, illetve kihaszn�lta a hatalmas sivatagban val� man�verezhet�s�get, hogy az ellens�g sz�rnyain vagy h�ts� vonalain �thessen rajta) gyakran siker�lt fel�lkerekednie a t�ler�vel szemben. 1941-ben az angolok megpr�b�lkoztak egy mer�ben "sportszer�tlen" akci�val (ami t�l�k az�rt szokatlan), �s egy SAS (Special Air Service) kommand�s egys�g ledob�s�val megpr�b�lt�k meggyilkolni Rommelt. A t�mad�s kudarcba fulladt, ugyanis a t�bornok nem is tart�zkodott a k�zelben, a kommand�sokat pedig foglyul ejtett�k.

1941 december�re a britek rengeteg hadi felszerel�st �s egys�get halmoztak fel, m�g a n�met er�k ut�np�tl�s�t viszont a m�ltai brit t�maszpontr�l kiindul� t�mad�sok eredm�nyesen ritk�tott�k, �s ami v�g�l el�rt Afrik�ba, annak is igen nagy utat kellett megtennie a hossz� ut�np�tl�si vonalak miatt. Rommel haderej�t eddigre m�r kieg�sz�tette a 21. p�nc�loshadoszt�ly, az 5. k�nny�hadoszt�ly hely�be �rkez� 90. k�nny�hadoszt�ly, valamint az olasz egys�gek.
A Wavell hely�re kinevezett Auchinleck t�bornok, valamint a 8. hadsereg �j parancsnoka, Ritchie t�bornok, m�r hat�konyabban haszn�lt�k erej�ket a DAK ellen, �s siker�lt is felmenteni�k Tobrukot, �s kik�nyszer�teni�k a n�metek visszavonul�s�t a Gazala-i �ll�sokhoz, majd m�g tov�bb. Azonban mindezek k�zben igen s�lyos vesztes�geket is szenvedt a brit hadsereg, Rommel azonban a visszavonul�s k�zben meg tudta �rizni er�inek nagy r�sz�t. Churchill gratul�lt Ritchie-nek, de hamarosan a n�meteken volt a t�mad�s sora. A n�met Luftwaffe �s az U-Boot-ok megkezdt�k a t�mad�sokat M�lta ellen, �s ez�ltal az ut�np�tl�s m�r nagyj�b�l zavartalanul �ramlott az Afrika Korps t�bor�ba.

Rommel 1942 janu�rj�nak v�g�n lend�lt t�mad�sba, �s febru�rban Cyrenaica ter�lete m�r ism�t az �v� volt, a briteket pedig vissza�zte a Gazala-vonalig. Itt ism�t felt�lt�tte mag�t mindk�t hader� ut�np�tl�ssal, majd m�jus 26-�n Rommel �tt�rte a Gazala-vonalat, j�nius 21-�n pedig bevette Tobrukot.
Tobruk bev�tele Rommel egyik legnagyobb sikere volt, a britek (�s Churchill) sz�m�ra pedig az egyik legnagyobb csap�s. A sikert ism�t a "Sivatagi r�ka" fondorlatos taktik�i hozt�k meg. J�nius 19-�n egy kis csoporttal t�mad�st int�zett, a t�bbi egys�ge pedig elvonult Tobruk mellett, mintha az egyiptomi hat�r fel� tartan�nak, mint annak idej�n 1941-ben. �jszaka azonban visszafordultak, �s meglepet�sszer� t�mad�st int�ztek a v�ros ellen.
Hitler t�bornaggy� l�ptette el� Rommelt (49 �vesen � lett N�metorsz�g legfiatalabb t�bornagya), de er�s�t�st nem k�ld�tt. Mussolini is csak par�d�zni �rkezett Afrik�ba. El-Alamein-n�l azonban meg�ll�sra k�nyszer�lt a DAK, itt a britek utols� mentsv�rk�nt v�delemre rendezkedtek be, �s �ri�si tartal�kokat halmoztak fel. Ekkor m�r a seg�ts�gk�nt �rkezett amerikai Sherman harckocsik is rendelkez�sre �lltak. A brit f�parancsnok pedig a rettenthetetlen Bernard Law Montgomery lett, aki megfogadta, hogy visszaveri Rommelt.

A sivatagi hadvisel�s m�g a fitt Rommelt is megviselte 1942 �sz�re, �s betegszabads�gra kellett vonulnia Eur�p�ba. Rommel t�voll�t�t haszn�lta ki Montgomery, �s okt�ber 23-�n els�rpr� t�mad�sba lend�lt, november 4-�n pedig �tt�rte a n�met vonalakat. Rommel visszat�r�se sem seg�tett a n�metek helyzet�n, az egyetlen amit tehetett, hogy kiadja a visszavonul�si parancsot (Hitler �s Mussolini tiltakoz�sa ellen�re). A helyzetet s�lyosb�totta, hogy november 8-�n a Sz�vets�gesek partrasz�lltak �szak-nyugat Afrik�ban (Torch-hadm�velet), �gy a tengelyhatalmak harap�fog�ba ker�ltek. Ha meg akart�k tartani Afrik�t, val�ban nem maradt m�s lehet�s�g�k, csak a visszavonul�s.
Ezt a t�bb mint 2500 km-es visszavonul�st Tuniszig azonban mesteri m�don hajtotta v�gre Rommel, hadserege marad�k�val �lland�an kisiklott a 8. hadsereg szor�t�s�b�l, s�t ut�v�djeivel folyamatosan zaklatta azt. Montgomery egyszer�en nem volt k�pes elv�gni a n�metek �tj�t, �s a Panzerarmee Afrika v�g�l egyes�lhet az id�k�zben meg�rkezett von Arnim vez�rezredes 5. p�nc�los hadsereg�vel Tun�zi�ban 1943 elej�n. Itt m�g Rommel r�szt vett �lete utols� afrikai p�nc�loscsat�j�ban a Kasserine-h�g�n�l, felavatta az eur�pai h�bor�ban �jonnan r�sztvev� amerikaiakat, majd visszat�rt Eur�p�ba, ahol Hitlert k�rlelte, engedje vissza Afrik�ba, hogy osztozhasson serege sors�ban. A F�hrer azonban m�rcius 11-�n a gy�m�ntok �k�tm�nyt adom�nyozta Rommel Lovagkeresztj�hez, �s regener�l�dni k�ldte.

Hitlernek fogalma sem volt a hadi helyzetr�l, nem vette �szre, hogy hadsereg�nek a napjai meg vannak sz�ml�lva Tun�zi�ban. 1943. m�jus 13-�n von Arnim 200 000 katona �l�n letette a fegyvert, �s az afrikai front megsz�nt.

Normandia

Rommel ezut�n r�vid ideig Olaszorsz�gban szolg�lt, majd 1943. december 31-�n Franciaorsz�gba helyezt�k �t a normandiai B hadseregcsoport �l�re, Gerd von Rundstedt t�bornagy parancsnoks�ga alatt. Mindketten sz�m�tottak a v�rhat�an hamarosan bek�vetkez� Sz�vets�ges inv�zi�ra, de a v�delmi terveik k�l�nb�ztek. Rundstedt a sz�razf�ld belsej�ben �llom�soztatta volna a p�nc�los egys�geket, �s csak akkor rendelte volna harcba �ket, ha a partrasz�ll�s t�nye m�r biztos. Rommel azonban m�g eml�kezett a Sz�vets�gesek �szak-afrikai partrasz�ll�s�ra, �s �gy v�lte, hogy csak a parton lehet meg�ll�tani �ket, k�l�nben minden elveszett. A tartal�kok mozg�s�t �gyis meghi�s�tan� a Sz�vets�ges l�gif�l�ny. De azt is l�tta, hogy Hitler gigantikus Atlanti Fala is csak fantazmag�ria, ez�rt minden sz�ks�ges l�p�st megtett, hogy a saj�t partszakasz�n biztos�tsa a v�delmet. Hitler v�g�l �sszer�tlen�l megosztotta a p�nc�los er�k ir�ny�t�s�t, amit pedig egyik t�bornok sem k�v�nt. R�ad�sul a leg�t�k�pesebb hadoszt�lyokat inv�zi� eset�n is csak az � k�l�n enged�ly�vel lehet harcba ind�tani.

1944. j�nius 6-�n indult meg a Sz�vets�ges inv�zi�, �s ak�rcsak El-Alamein-n�l, Rommel ezen a napon sem tart�zkodott a helysz�nen (a feles�ge sz�let�snapj�ra hazautazott N�metorsz�gba). Az amerikaiak �s az angolok sz�rny� harcok sor�n, de megkapaszkodtak a parton, a p�nc�los tartal�k pedig k�sve indult, �s a Sz�vets�ges l�git�mad�sok val�ban h�tr�ltatt�k a vonul�st, ahogy Rommel hamarabb megj�solta. R�ad�sul a V�r�s Hadsereg is t�mad�sba lend�lt keleten. Rommel t�bornagy sz�m�ra egy�rtelm�v� v�lt, hogy a veres�g imm�r elker�lhetetlen, h�si kitart�sukkal maximum az idej�t tudj�k elod�zni. A bizalma is megcsappant Hitlerben, aki cserbenhagyta p�nc�los hadsereg�t Afrik�ban, �s ostob�n m�rte fel a helyzetet Franciaorsz�gban.
J�lius 17-�n Rommel g�pkocsij�t brit vad�szrep�l�k t�madt�k meg, a t�bornagy pedig s�lyosan megsebes�lt. Ezzel Rommel befejezte a harcot N�metorsz�g oldal�n, t�bbet nem tehetett a veres�g elod�z�s��rt.
H�rom nappal k�s�bb, j�lius 20-�n Claus von Stauffenberg ezredes bombamer�nyletet k�s�relt meg Hitler ellen. A mer�nylet sikertelen�l z�rult, a Gestapo pedig azonnal megkezdte a sz�lak felg�ngy�l�t�s�t. A nyomoz�s sor�n elhangzott Erwin Rommel neve is.

Rommel pontos szerepe a mer�nyletben a mai napig tiszt�zatlan. Ami biztos, hogy szem�lyesen nem vehetett benne r�szt, hiszen a s�r�l�se ut�n a k�rh�zban l�badozott. Kezdetben t�mogatta Hitlert, hiszen a n�met n�p megment�j�t l�tta benne (mint oly sok n�met), de amint a saj�t b�r�n �rezte a F�hrer k�z�ny�t a katon�i ir�nt, a feleslegesen hozott v�r�ldozatokat, a val�s�gt�l elrugaszkodott parancsokat, fokozatosan ki�br�ndult Hitlerb�l. 1944-ben egyszer szem�lyesen r� is k�rdezett Hitlern�l, hogy hogyan k�pzeli el a h�bor� folytat�s�t, de az durv�n letorkolta �t. Ezenfel�l katonai esk�je is k�t�tte �t, amit Hitler nev�re kellett letennie, mint minden n�met katon�nak. Egy�nis�g�b�l �s jellem�b�l k�vetkez�en ellenzett mindenf�le konspir�ci�t, a legt�bb amit tehetett, hogy pr�b�lta Hitlernek lev�zolni a val�s helyzetet, megmutatni, hogy a h�bor�t nem nyerhetik meg.
M�sfel�l viszont tudnia kellett a szervezked�sr�l, r�ad�sul az �sszeesk�v�k �t mag�t is pr�b�lt�k bevonni (s�t, a mer�nylet ut�n pont Rommelt sz�nt�k Hitler hely�re, vagy a vez�rkari f�n�k posztj�ra �ll�tani). De l�tta, hogy Hitlerrel N�metorsz�g a tot�lis pusztul�s fel� halad, �s ez �gy semmik�ppen sem mehet tov�bb. A vez�rt�bornagy b�r elutas�totta az akt�v r�szv�telt, de hallgat�lagosan t�mogatta a szervezked�ket, �s meg�g�rte hogy igyekszik majd meggy�zni a F�hrert, hogy n�zzen szembe a val�s�ggal. Az �sszeesk�v�k nem tudt�k, hogy a Sz�vets�gesek m�r meg�llapodtak abban, hogy a h�bor�t N�metorsz�g teljes veres�g�ig folytatj�k, Hitlerrel vagy n�lk�le.
Amikor a nyomoz�s sor�n felmer�lt Rommel neve, � m�g mindig az orsz�g legh�resebb �s legmegbecs�ltebb t�bornoka volt. Nem lehetett csak �gy, minden felt�n�s n�lk�l elfogni �s kiv�geztetni. Hitler �gy �rezte, tartozik annyival a vez�rt�bornagynak, hogy felaj�nlja neki a lehet�s�get, k�vessen el �ngyilkoss�got, ez esetben a neve titokban marad a szervezked�ssel kapcsolatban, �s a csal�dj�t is megk�m�lik.
Okt�ber 14-�n Burgdorf �s Maisel t�bornokok megl�togatt�k Rommelt az otthon�ban, �k hozt�k el neki a F�hrer ultim�tum�t, valamint a gyorsan �l� m�rget (Rommel azt mondta nekik, hogy att�l tart, nem b�nik el�g biztosan a pisztollyal). A t�bornagy p�r perc gondolkod�si id�t k�rt, majd elb�cs�zott a csal�dj�t�l, �s elhajtott a k�t t�bornokkal.

Hamarosan meg�lltak, �s Erwin Rommel bevette a m�rget, a katon�hoz m�lt�bb hal�lt v�lasztotta. Miut�n meghalt, a sof�r �l� helyzetbe t�masztotta a holttest�t, �s visszatette a fej�re a leesett sapk�j�t, �gy adva meg a vez�rt�bornagynak a tiszteletet.
A hivatalos k�zlem�ny szerint a III. Birodalom h�s katon�ja abba a fejs�r�l�sbe halt bele, amit a j�liusi rep�l�t�mad�s sor�n szerzett. Hitler l�tv�nyos temet�st rendezett a t�bornagynak, az �zvegynek pedig �lszent m�don r�szv�tt�viratot k�ld�tt. A F�hrer betartotta az �g�ret�t, a h�bor� v�g�ig titokban maradt, hogy Rommelnek k�ze volt a mer�nylethez.

Erwin Rommel vez�rt�bornagy val�ban megtestes�tette mindazt a b�tors�got, lovagiass�got, remek taktikai k�pess�geket, amelyekkel jellemezt�k �t, m�g ellenfelei is. A h�bor� v�res borzalm�ban egy olyan katona �, aki t�bbre hivatott, mint egy megb�lyegzett n�ci gyilkos. Rossz id�ben, �s rossz helyre sz�letett, ha net�n az �ce�n t�lpartj�n l�tta volna meg a napvil�got, ma tal�n kint f�ggene az arck�pe a West Point-on, �s az �rmesterek, hadnagyocsk�k tal�n arr�l �br�ndozn�nak, hogy olyanok legyenek mint �.
A h�bor� ut�n Rommel feles�ge, Lucie-Maria Rommel �s egykori afrikai vez�rkari f�n�ke, Fritz Bayerlein, rendszerezt�k �s kiadt�k Rommel pap�rjait �s jegyzeteit, ez alapj�n �r�dott a "H�bor� gy�l�let n�lk�l" (Krieg ohne Hass) c�m� k�nyv. 1995-ben, a h�bor� befejez�s�nek 50. �vfordul�j�ra egy vastag nagy alak� k�nyv jelent meg, amelyhez Rommel, Montgomery, �s Eisenhower, a h�rom nagy hadvez�r fiai k�z�sen �rt�k az el�sz�t. Mindk�t k�nyv magyarul is megjelent.