Budapest ostroma (1.r�sz)

1. Vihar el�tt

1944. m�rcius 19-�n Magyarorsz�g elvesztette f�ggetlens�g�t. Ezen a napon n�met csapatok sz�llt�k meg az orsz�got. A megsz�ll� csapatok teljes katonai, politikai, rend�ri, belbiztons�gi �s gazdas�gi t�rzsekkel �rkeztek �s n�met precizit�ssal l�ttak munk�hoz.
A korm�nyz�i sz�kben Horthy Mikl�s maradt ugyan - �s ez a t�ny az emberek nagy r�sz�t megnyugtatta -, de Hitler szem�ben Magyarorsz�g teljhatalommal rendelkez� �s ebb�l kifoly�lag legmagasabb rang� politikusa (helytart�ja) ekkor m�r dr. Edmund Veesenmayer volt. M�g ennek a h�napnak a v�g�n meg�rkezett Otto Winkelmann SS-t�bornok is, mint a Veesenmayer mell� akkredit�lt legmagasabb beoszt�s� SS-, �s rend�rf�n�k. Ez a p�ros egy�tt – de k�l�n-k�l�n is – “�let �s hal�l ura” volt Magyarorsz�gon. �rny�kukban a k�vetkez� hetekben tucatj�val �rkeztek m�g �n. “vezet� szakemberek” (gazdas�gi szervez�k, biztons�gi �s titkosszolg�lati szakemberek stb.) akik r�gt�n munk�hoz is l�ttak, - munkat�rzseik l�tsz�m�t sz�mukra megfelel� magyar “munkat�rsakkal” eg�sz�tve ki.
Jelen volt m�r a ” Sicherheitsdienst ” is ami nem volt m�s mint a Gestapo �destestv�re a N�met Birodalom hat�rain k�v�l. Emberei el�re �ssze�ll�tott list�k alapj�n hamarosan hozz� l�ttak a sz�mukra nemk�v�natos szem�lyek �rizetbe v�tel�hez, nem k�m�lve t�bbek k�z�tt a parlament egyes k�pvisel�it sem, (b�r sz�mukra a magyar t�rv�nyek mentelmi jogot biztos�tottak ).
Magyarorsz�g leig�z�sa teh�t nagy iramban �s n�met szempontb�l sikeresen folyt. S�t, a Magyarorsz�got megsz�ll� n�met csapatok egy r�sze �prilis v�g�n m�r el is hagyta az orsz�got. Feladatukat elv�gezt�k, az orsz�g megsz�ll�sa v�r�ldozat n�lk�l befejez�d�tt… Sz�ks�g is volt azonban ezekre a csapatokra! 1944. j�nius�ban ugyanis a N�met Birodalom harap�fog�ba ker�lt a normandiai m�sodik front megnyit�s�val. A partra tett �rm�di�t csak ideig-�r�ig voltak k�pesek feltart�ztatni. Ezut�n fokozatosan v�dekez�sre k�nyszer�ltek �s megkezdt�k visszavonul�sukat a Birodalom nyugati hat�r�ra.
Ezzel egy id�ben a szovjet hadig�pezet is t�mad�sba lend�lt. Az 1944. j�nius 23-�n indul� t�mad�s hetek alatt szak�totta darabjaira a n�met K�z�p Hadseregcsoportot, egy olyan, a szt�lingr�di veres�ghez hasonl�that� veres�get m�rve a n�met hadseregre, amelyben ez ut�bbi h�sz hadoszt�ly�t vesztette el. A n�metek sz�m�ra t�bb volt ez, mint a v�g kezdete…Nagyj�b�l ezekkel a hadm�veletekkel egy id�ben Horthy m�g tett egy k�ts�gbeesett k�s�rletet arra, hogy megszabad�tsa az orsz�got a h�bor�t�l: kihaszn�lva a n�metek sz�m�ra kedvez�tlen�l alakul� helyzetet azt gondolta, hogy most m�g l�phet a Magyarorsz�g sz�m�ra oly fontosnak tartott k�l�nb�ke �gy�ben. [Ezzel egy�tt arra is r� kellet j�nnie, hogy Hitler becsapta, hiszen m�rcius 18–i �g�ret�vel ellent�tben (a megsz�ll�s megsz�nik, amennyiben nincs ellen�ll�s �s ha a belpolitik�t n�met �rdekek szerint alak�tj�k �t…) a megsz�ll�s tartott.] Tervei k�z�tt alapvet� helyen szerepelt Szt�jay lev�lt�sa is. Levelet �rt Hitlernek, amit a lehet� legrosszabbkor adott �t d�lnoki Mikl�s B�la vez�rezredes a N�met Birodalom vez�r�nek. Az �tad�s ugyanis a Vez�r ellen elk�vetett mer�nylet m�snapj�n t�rt�nt. Hitler �rj�ngve k�z�lte a vez�rezredessel, hogy hallani sem akar a Horthy level�ben foglaltakr�l : Szt�jai marad �s marad a megsz�ll�s is.
Mik�zben a szokatlan ny�ri forr�s�gban f�rd� Magyarorsz�gon �s a vil�gban is d�nt� v�ltoz�sok zajlottak a vil�got puszt�t� h�bor� menet�ben �s mik�zben a front meg�ll�thatatlanul k�zeledett, m�r csak hetekkel v�lasztva el az orsz�got t�rt�nelm�nek tal�n legnagyobb apokalipszis�t�l, nos ek�zben a magyar f�v�ros m�g b�kebeli arc�t mutatta. A sz�rakoz�helyeken m�r az egyenruh�sok domin�ltak ugyan, de j�tszottak a sz�nh�zak �s a mozik, zajlottak a t�rsadalmi �sszej�vetelek, divatbemutat�k, stb…
Ezekben a napokban a magyar k�zv�lem�ny jelent�s r�sze m�g elk�pzelni sem merte, hogy v�rosuk r�videsen gyilkos harcok sz�nhelye lesz �s otthonaikat hossz� id�re – vagy �r�kre – elrabolja t�l�k a h�bor�. A lakoss�g t�bbs�ge mintegy passz�v tan�cstalans�gba s�llyedt, mik�zben az �szak-erd�lyi megy�kb�l megindult a menek�ltek �radata a nyugati hat�r fel�, Horthy �s k�rnyezete pedig hozz�kezdett a kiugr�si k�s�rlet el�k�sz�t�s�hez. A korm�nyz�i k�r�k titkos diplom�ciai csatorn�kon megpr�b�lt�k el�rni a nyugati nagyhatalmakn�l, hogy legal�bb egy f�l tucat ejt�erny�s hadoszt�lyt dobjanak le a Dun�nt�l ter�let�re. Ha ez val�ra v�lt volna, akkor a tervek szerint a Magyar Kir�lyi Honv�ds�g azonnal csatlakozott volna ezekhez a csapatokhoz, ez�ltal egyr�szt meg lehetett volna szabadulni a n�metekt�l, m�sr�szt – val�sz�n�leg - a V�r�s Hadsereg is kiker�lte volna a K�rp�tokat.
Rom�nia azonban gyorsabban l�pett. T�rt�nt ugyanis, hogy 1944. augusztus�ban - mik�zben a n�met �s magyar csapatok a K�rp�tokban �lltak �s V�r�s J�nos vez�rkari f�n�k jogosan gondolta, hogy mindaddig am�g ez a helyzet fenn�ll a szovjet csapatok nem tudnak bet�rni a Duna-medenc�be - a Iasi ill. Kisinyov k�rzet�ben ind�tott szovjet t�mad�s, - melyben a 2. �s 3. Ukr�n Front meger�s�tett k�tel�kei p�r nap alatt �tt�rt�k a n�met-rom�n v�delmet - Rom�ni�t addigi ellens�ge a Szovjet�ni� oldal�ra �ll�totta .
Az esem�nyek ekkor gyorsultak fel igaz�n… Rom�nia sikeres �t�ll�sa s�rg�s l�p�sre �szt�n�zte a magyar katonai vezet�st. Ennek eredm�nyek�nt megszervezt�k a 2.magyar hadsereget, amelyet szeptember 5-�n az Erd�lyben �jj�alak�tott D�l-Ukrajna hadseregcsoportba osztottak be. (Ez a hadseregcsoport szeptember k�zep�n m�r k�t magyar �s k�t n�met hadseregb�l �llt, ekkor �j elnevez�st is kapott: D�l Hadseregcsoport.) Ez a sebt�ben fel�ll�tott hadsereg Torda t�rs�g�ben stabiliz�lta a frontot, majd v�delemre rendezkedett be a Maros ment�n. Szeptember k�zep�n azonban megkezdte visszavonul�s�t a szovjet �s rom�n csapatok nyom�sa miatt. K�zben Budapesten Horthy kihaszn�lva azt, hogy a rom�n p�lfordul�s �s annak katonai k�vetkezm�nyei teljesen lek�t�tt�k Hitlert, a n�metek hozz�j�rul�sa n�lk�l kinevezte minisztereln�kk� Lakatos G�z�t. Feladata az orsz�gnak a h�bor�b�l val� kivezet�se lett volna valamint az, hogy akad�lyozza meg a n�meteket abban, hogy sz�nd�kaikat szabadon �rv�nyes�ts�k a magyarorsz�gi zsid�s�ggal kapcsolatban. Ezen ut�bbi feladat�t r�szben , el�bbit viszont egy�ltal�n nem tudta ell�tni. Lakatos megpr�b�lt ugyan a korm�nyz� utasas�t�sai alapj�n tev�kenykedni, l�p�sei azonban rendk�v�l �vatosak voltak. Sok id�t vesztett �s a n�met politikai vezet�st sem siker�lt ”becsapnia”.
Veesenmayer a h�tt�rben m�r a korm�nya elleni puccsot k�sz�tette el�, ennek �rdek�ben t�rgyalt Sz�lasi Ferenccel �s m�s betiltott sz�ls�jobboldali p�rtok k�pvisel�ivel. Meg kell eml�ten�nk azonban: mindezt �gy akart�k v�ghez vinni, hogy a korm�nyz�i sz�kben Horthy maradjon; Veesenmayer tudta ugyanis, hogy az orsz�got tov�bbra is Horthy szem�lye tartja �ssze �s egy sikeres Sz�lasi-puccs eset�n sem akarta, hogy az orsz�g politikai k�oszba – polg�rh�bor�ba – s�llyedjen.

2. Magyarorsz�got el�ri a h�bor�

1944. szeptember�nek m�sodik fel�ben – mik�zben a rom�nok bossz�j�t�l tartva sz�zezrek voltak k�nytelenek elhagyni otthonaikat – a 2. magyar hadsereg m�g tartotta a Maros vonal�t. Sikeresen verte vissza a szovjet-rom�n t�mad�sokat, okt�ber 8.-�n azonban elfogytak tartal�kai �s vesztes�gei miatt megkezdte a visszavonul�st.
Veress Lajos vez�rezredes csapatai Kolozsv�rt felad�sa ut�n, a 8. n�met hadseregnek al�rendelve a Tisza ment�re vonultak vissza.
1944. Szeptember 23-�n a V�r�s Hadsereg 18. harckocsiz�hadteste Battony�n�l �s Csan�dpalot�n�l �tl�pte a trianoni magyar-rom�n hat�rt. Az orsz�gban �ltal�nos mozg�s�t�st rendeltek el, aminek eredm�nyek�ppen a magyar honv�ds�g l�tsz�ma szeptember v�g�n 500 000 f�re duzzadt.
A l�tsz�mn�veked�s azonban nem t�kr�zte j�l a val�s er�viszonyokat. Kev�s volt a fegyver �s az egy�b felszerel�s, amin azzal pr�b�ltak meg seg�teni, hogy a magyar hadseregek hadrafoghat�s�g�t n�met seregtestek k�zbeiktat�s�val pr�b�lt�k meg jav�tani. Ez azonban �jabb bonyodalmak forr�sa volt. A magyar honv�ds�gnek ugyanis elvileg a F�vez�rs�g parancsolt. Mivel a f�vez�ri poszt 1944.–ben bet�ltetlen volt a Magyar Kir�lyi Honv�ds�g vezet�se V�r�s J�nos vez�rezredesre h�rult.
Mindezek mellett azonban a harctereken l�v� 2. �s 3. magyar hadseregek a n�met D�l Hadseregcsoport parancsnok�nak, Hans Friessnernek voltak hadm�veleti vonatkoz�sban al�rendelve.
Okt�ber elej�re a szovjet csapatok a D�l-Alf�ld�n felz�rk�ztak a magyar hat�rra. �ltal�nos t�mad�sukat – �szaki ir�nyban - okt�ber 6-�n ind�tott�k meg �s ezzel azt akart�k el�rni, hogy a K�rp�tokban tev�kenyked� 4. Ukr�n Fronttal egy�ttm�k�dve elv�gj�k a m�g Erd�lyben harcol� magyar �s n�met er�k visszavonul�s�nak �tj�t. A t�mad�s a Mak� �s Nagyv�rad k�z�tti mintegy 160 km hossz� arcvonalon indult meg akkora er�vel, hogy meg�ll�t�s�ra a p�nc�lelh�r�t�ssal nem rendelkez� 3. magyar hadseregnek es�lye sem volt.
Ezzel egy id�ben az Aradt�l nyugatra t�mad� szovjet er�k �tkeltek a Tisz�n �s Szegedn�l h�df�t foglaltak. Ezut�n a csapatok a szovjet vezet�s eredeti terv�nek megfelel�en Debrecen ir�ny�ban t�rtek el�re, de ek�zben a n�met hadvezet�s is jelent�s er��szpontos�t�st hajtott v�gre a t�rs�gben.
A gyors szovjet el�renyomul�s �s a n�met er��szpontos�t�s eredm�nye lett a Debrecen k�rny�k�n kibontakoz� hatalmas p�nc�los�tk�zet, amely okt�ber 9. �s 20. k�z�tt mindk�t f�l erej�t lek�t�tte. A szovjet csapatok elfoglalt�k ugyan Debrecent (okt.20.), de a K�rp�tokban �llom�soz� n�met �s magyar hadseregek sikeresen kivont�k csapataikat az �tkarol�sb�l. A n�met �s magyar hadoszt�lyok megmaradt er�it – mintegy 150 000 embert – siker�lt kimenteni a Keleti-K�rp�tokb�l, ez�ltal Friessner ezekkel a csapatokkal meger�s�thette a Tisza vonal�nak v�delm�t.
Az okt�ber 15-�n sikertelen�l v�grehajtott kiugr�si k�s�rlet ut�n a h�torsz�gban addig lek�t�tt n�met p�nc�losok is rendelkez�sre �lltak.

3. A kiugr�si k�s�rlet kudarca

A Tisz�nt�l elveszt�s�vel egy id�ben a magyar f�v�ros is d�nt� politikai v�ltoz�sok sz�ntere volt. A m�g szeptember v�g�n Moszkv�ba menesztett hivatalos fegyversz�neti deleg�ci� hossz� huzavona ut�n al��rta a fegyversz�net el�zetes felt�teleit. Ezek a felt�telek – b�r kem�nyek voltak – nem voltak teljes�thetetlenek �s alapj�t k�pezt�k volna az orsz�g h�bor�b�l t�rt�n� kil�p�s�nek.
Horthy hozz� is l�tott az el�k�sz�letek tov�bbi l�p�seinek v�grehajt�s�hoz ezek azonban csak kis m�rt�kben val�sultak meg. Ennek egyik okak�nt eml�thetj�k azon emberek viselked�s�t akik k�l�nf�le okok miatt – nemt�r�d�ms�g, f�lelem a V�r�s Hadseregt�l stb. – elszabot�lt�k a r�szv�telt a korm�nyz� terveinek v�grehajt�s�ban.
1944. okt�ber 15-�n a korm�nyz�nak a magyar nemzethez int�zett r�di�sz�zat�t – amelyben bejelentette, hogy a h�bor� elveszett �s Magyarorsz�g �llamis�g�nak megtart�sa �rdek�ben el�zetes fegyversz�netet k�t addigi ellenfeleivel – a t�rsadalom �s a katonai vezet�s jelent�s r�sze aggodalommal �s meg nem �rt�ssel fogadta.
A n�metek azonban – akik ellenl�p�seiket m�r el�re kidolgozt�k – a korm�nyz� proklam�ci�ja ut�n azonnal magukhoz ragadt�k a kezdem�nyez�st. Szinte �r�k alatt a kez�kbe ker�ltek a hidak, a R�di� �s a budapesti honv�d hely�rs�g is, a Honv�d Vez�rkar �s a H�rk�zpont pedig ekkor m�r n�metbar�t tisztek, t�bornokok ir�ny�t�sa alatt �llt.
Est�re – a V�r kiv�tel�vel – Budapest m�r a Wermacht ill. a Waffen-SS , valamint a magyar �s n�met fegyverrakt�rakb�l felszerelt nyilas p�rtszolg�latosok kez�n volt.
A “Fegyveres Nemzethez” int�zett r�di�besz�d�ben Sz�lasi Ferenc felsz�l�totta a honv�deket �s a polg�rokat a harc folytat�s�ra a n�metek oldal�n. Okt�ber 16-�n a V�r elfoglal�sa ut�n a hatalom�tv�tel is lezajlott.
Miut�n Veesenmayer garant�lta a korm�nyz� m�g �letben l�v� – n�met fogs�gba ker�lt – fi�nak �let�t, a n�met fegyverek �rny�k�ban Horthy visszavonta el�z� nap elhangzott r�di�besz�d�t, �s n�met “k�v�ns�gra” hozz�j�rult Sz�lasi minisztereln�kk� t�rt�n� kinevez�s�hez.
Hitler aj�nlat�t elfogadva beleegyezett, hogy az orsz�got elhagyja �s csal�dj�val egy�tt egy bajor kast�lyban �li �t az elk�vetkez�ket. A korm�nyz� �s k�s�ret�nek k�l�nvonata m�snap indult a Kelenf�ldi p�lyaudvarr�l. V�gc�lja a bajororsz�gi Weilheim volt �s szigor� h�zi �rizet mellett egy itteni kast�lyban �lte le a Horthy csal�d a h�bor� utols� h�napjait. Magyarorsz�gon a hatalomba Veesenmayer utols� politikai tartal�kak�nt be�ltetett Sz�lasi Ferenc �s p�rtja kezdte meg r�vid �let� orsz�gl�s�t.
Veesenmayer azonban voltak�ppen megvetette a Nyilaskeresztes P�rt vez�r�t. Olyan r�geszm�s politikai �lmodoz�nak tekintette, aki elk�pzel�seivel egy�tt t�vol �ll minden realit�st�l. Azon ideol�giai elk�pzel�sei ugyanis amelyek magyar szuprem�ci�t hirdettek a Duna-medenc�ben rontott�k a N�met Birodalomhoz m�g h� �llamokkal fen�ll� politikai helyzetet, int�zked�sei pedig teljes z�rzavart teremtettek a magyar k�zigazgat�sban.
A n�met katonai vezet�s sz�m�ra azonban ez kev�sb� volt fontos, ugyanis �ket sokkal jobban izgatta az, hogy az augusztusban lezajlott rom�niai esem�nyek ne ism�tl�dhessenek meg Magyarorsz�gon. Tiszt�ban voltak ugyan a magyar hadsereg erej�vel – ill. ennek hi�ny�val – m�gis �gy gondolt�k, hogy az ekkor m�r l�nyeg�ben a “Wermacht seg�dcsapatak�nt” m�k�d� honv�ds�g j�l j�het ha a n�met �ldozatokat magyarokkal lehet helyettes�teni.
A v�ltoz�sok ellen�re – vagy ink�bb azokkal egy�tt sodr�dva – a f�v�ros lakoss�g�nak �lete – lesz�m�tva persze a v�ros zsid�s�g�nak nagy r�sz�t – a megszokott ker�kv�g�sban haladt. Okt�ber 17-�n �s 18-�n bemutat�sra ker�lt Sz�lasi �j korm�nya, �s megkezd�d�tt az �nk�ntesek toborz�sa Pest el�ter�nek meger�s�t�s�re. A Nemzetvezet� k�zben felmentette a magyar honv�ds�g tagjait a korm�nyz�nak tett esk� al�l �s elrendelte az �j esk�t, amelyben � mint a Legf�bb Had�r �s mint az �j hungarista Magyarorsz�g megteremt�je szerepelt. E h�nap v�g�n megalakult a nemzeti Sz�monk�r� Sz�k, amelynek feladata nem m�s volt mint harc a Sz�lasi-rezsimmel szemben �ll�k �s egy�b k�rosnak tekintett elemek ellen.