Panzerkampfwagen I

A n�met vez�rkar 1932-ben elhat�rozta, hogy elk�sz�tteti az �t tonn�s k�nnyûharckocsi terv�t. A terv elk�sz�t�s�t a MAN, a Krupp, a Henschel �s a Daimler-Benz c�gek kapt�k feladatul (az�rt ennyien, hogy tapasztalatot szerezzenek a harckocsigy�rt�s ter�n). A Krupp c�g protot�pus�nak elfogad�sa ut�n a sorozatgy�rt�st a MAN v�gezte; 1934-tõl 1942-ig k�zel 3000 db-ot gy�rtottak le.
A gy�rt�s sor�n a Pz. I k�vetkezõ v�ltozatai k�sz�ltek:

Sd.Kfz. 101 (A kivitel): a forg�toronyban 2 db 7,92 mm-es g�ppuska.

Sd.Kfz. 101 (B kivitel): nagyobb motorteljes�tm�ny, 0,4 m hosszn�veked�s, a forg�toronyban 2 db 7,92 mm-es g�ppuska.

Sd.Kfz. 111 (A kivitel): lõszersz�ll�t� v�ltozat, kb 50 db k�sz�lt belõle.

Sd.Kfz. 265: parancsnoki kivitel, forg�torony n�lk�l; 1939 �s 1940 k�z�tt 4,7 mm-es p�nc�lt�rõ �gy�t vagy a 15 cm-es t�bori l�veget �p�tett�k a j�rmûbe. (az ut�bbib�l cirka 300 db k�sz�lt), k�sz�lt m�g ut�szkivitelben is.

A csapatokhoz az A t�pus ker�lt, 60 LE-s Krupp boxermotorral. Ez kev�snek bizonyult, ez�rt 1935-tõl a t�pus m�dos�t�s�val egy 100 LE-s Maybach motort kapott a harckocsi. A legszembetûnõbb m�dos�t�s, hogy a Pz. I A egy fut�mûnyit hosszabbodott �s a l�ncfesz�tõ kerekeket megemelt�k. Jellegzetes fut�mûve angol licenc alapj�n k�sz�lt.
A harckocsit N�metorsz�g �jrafegyverkez�s�nek idej�ben �ll�tott�k rendszerbe. Harci �rt�ke igen csek�ly volt, ink�bb kik�pz�si �s propagandac�lokra haszn�lt�k.

Panzerkampfwagen II

A n�met vez�rkar a 20 mm-es g�p�gy�val �s 1db g�ppusk�val felszerelt 9,5 tonn�s harckocsit 1934-ben rendelte meg. Term�szetesen ezt is traktor fedõn�v alatt, nehogy valakinek szemet sz�rjon a versaillesi b�keszerzõd�s korl�tainak felr�g�sa. A rendel�st - a Pz. I t�pus tapasztalatait figylembe v�ve - a n�rnbergi MAN c�g kapta. Az elsõ sorozatban k�sz�lt j�rmûvek 1935-ben ker�ltek a csapatokhoz. Az �jrafegyverkez�s k�vetelte t�l szoros gy�rt�si hat�ridõ sz�ks�gess� tette, hogy a t�puson szinte folyamatosan v�ltoztassanak. �gy az a1 �s a2 sz�ri�k darabsz�ma 25-25 db volt, az a3 50 db �s az a4 100 db harckosir�l sz�lt. Csup�n az ac sorozatt�l kezdve k�sz�lt a j�rmû nagyobb p�ld�nysz�mban, a v�gleges �t k�z�pnagy fut�g�rgõvel.
A harckocsib�l 1935-tõl 1944-ig mintegy 3200 db k�sz�lt a k�vetkezõ v�ltozatokban:

Sd.Kfz. 121: 9 v�ltozatban, kisebb elt�r�sekkel.

Sd.Kfz. 122: l�ngsz�r�s kivitelben.

Sd.Kfz. 123: Luchs n�ven, v�ltoztatott, l�pcsõs fut�mûvel, mint felder�tõ �s lõszersz�ll�t� harckocsi.

Sd.Kfz. 131 �s 132: Marder II n�ven �nj�r� l�veg, 75 mm-ess p�nc�lt�rõ l�veggel �s zs�km�nyolt szovjet 76,2 mm-es p�nc�lt�rõvel.

Sd.Kfz. 124: Wespe n�ven 105 mm-es t�bori tarackkal �s 150 mm-es gyalogs�gi �gy�val, Pz. II roham�gy� elnevez�ssel.

A felsorol�s j�l mutatja a t�pus kialak�t�s�ban �rezhetõ nagy bizonytalans�got. Ez legink�bb a fut�mûn�l mutatkozik meg; 4 fajt�t alak�tottak ki.

K�zepes harckocsi az egyetlen n�met harckocsi-t�pus, amelyet az eg�sz h�bor� folyam�n gy�rtottak. 75 millim�teres r�vid cs�vû l�veg�vel eredetileg a k�nnyebb Pz. III harckocsik t�mogat�s�ra haszn�lt�k. 1941-ben a n�met harckocsik k�z�l csak a Pz. IV tudta a siker rem�ny�ben felvenni a harcot a szovjet T-34 �s KV harckocsikkal. Gy�rt�s�t 1941-tõl fokozt�k, 1942-tõl hat�konyabb hossz� cs�vû l�veget �s vastagabb p�nc�lzatot kapott. – A h�bor� v�g�ig 10 v�ltozatban 8 549 �p�lt. 1942 tavasz�n a 2. magyar hadsereg 1. t�bori p�nc�loshadoszt�lya 22 r�vid cs�vû F1 alt�pusba tartoz� Pz. IV-et kapott. A ny�ri vesztes�gek p�tl�s�ra tov�bbi 10 hossz� cs�vû F2 �s G t�pus� Pz. IV ker�lt a hadoszt�lyhoz, amelyek az 1943. janu�ri szovjet T�li hadmûveletek kiv�ltotta visszavonul�s sor�n megsemmis�ltek. Magyar r�szrõl a Pz. IV 1944-ben felaj�nlott gy�rt�si jog�t, mint tov�bbfejleszt�sre m�r alkalmatlan t�pus�t visszautas�tott�k. Az 1944. �vi harcok sor�n megsemmis�lt Tur�n harckocsijai p�tl�s�ra a Honv�ds�g k�r�lbel�l 72 Panzer. IV-et kapott.

T�meg:	25 t
Teljes hossz / p�nc�ltest hossza:	7,02 / 5,90 m
Sz�less�g:	2,88 m
Magass�g:	2,68 m
Motor:	300 LE-s Maybach HL 120-as TRM V-12 hengeres, benzin�zemû
Sebess�g:	�ton: 38 km/h terepen: 16 km/h
Hat�t�v:	�ton: 210 km terepen: 130 km
P�nc�lzat:	p�nc�ltest eleje: 80 mm p�nc�ltest oldala: 30 mm p�nc�ltest h�ts� r�sze: 20 mm torony eleje: 50 mm torony oldala: 30 mm torony h�ts� r�sze: 30mm toronyny teteje: 20 mm
Fegyverzet:	75 mm-es KwK 40-es L48-as �gy�, 2 x 7,92 mm-es MG 34-es g�ppuska
Szem�lyzet:	5 fõ

 N�met (cseh) k�nnyû harckocsi. A T-38-at eredetileg a pr�gai CKD gy�r gy�rtotta a csehszlov�k hadsereg r�sz�re LT-38 r�ven. Cseh-Morva Protektor�tus megsz�ll�sa ut�n a Wehrmacht �tvette �s tov�bb gy�rtatta az egyszerû, megb�zhat� fut�mûre szerelt harckocsit, amely 37 millim�teres fegyverzet�vel felvette a versenyt kora k�zepes harckocsijaival. Az elk�sz�lt 1 168 T-38 1941-ig jelentõs r�szt tett ki a n�met harckocsi csapatok �llom�ny�ban. A szovjet T-34 �s KV harckocsik megjelen�s�vel azonban a T-38 v�detts�ge �s fegyverzete gyeng�nek bizonyult, a gy�rt�st 1942-ben le�ll�tott�k, a megmaradt T-38-akat kivont�k az elsõ vonalb�l �s r�szben p�nc�lvad�ssz� alak�tott�k �t. 1942 tavasz�n a 2. magyar hadsereg 1. t�bori p�nc�loshadoszt�lya 108 T-38-at kapott. L�vege alapj�n a t�pust Magyarorsz�gon k�zepes harckocsinak tekintett�k. az 1942-ben m�r elavultnak minõs�tett T-38-ak a doni harcokban s�lyos vesztes�geket szenvedtek. P�tl�sukra nem ker�lt sor, a megmaradt 9 T-38 kik�pzõ harckocsik�nt szolg�lt.

 A 38(t) harckocsi alv�z�n kialak�tott, fõleg harckocsik ellen alkalmazott n�met rohaml�veg. Az alacsony, korszerûen d�nt�tt, z�rt fel�p�tm�nyû Hetzer nagyobb v�delmet ny�jtott kezelõinek, mint az 1942-1943-ban alkalmazott proviz�rikus p�nc�lvad�szok. A nagy teljes�tm�nyû L/48, majd L/70 kaliberhossz� 75 millim�teres l�veggel felszerelt Hetzerbõl 1943-1945 k�z�tt 1577 darabot gy�rtottak. 1944. decembertõl a Honv�ds�g k�r�lbel�l 70 Hetzert kapott, amellyel a 20. rohamt�z�roszt�lyt, valamint a 16. �s 25. rohamt�z�roszt�ly 2-2 �teg�t szerelt�k fel, amelyek r�szt vettek a dun�nt�li harcokban.