Adolf Hitler (Braunau am Inn, Ausztria, 1889. �prilis 20.–Berlin, 1945. �prilis 30.) n�met kancell�r 1933-t�l �s „F�hrer” (vez�r) 1934-t�l hal�l�ig, a Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rt (n�met�l Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei vagy r�viden NSDAP), ismertebb nev�n a N�ci P�rt vezet�je.

A vil�gt�rt�nelem legnagyobb jelent�s�g� �s legnegat�vabb meg�t�l�s� vezet�i k�z� tartozik. N�metorsz�gban az �ltala megalap�tott III. Birodalom (1933–1945) nemzetiszocialista diktat�r�ja alatt valamennyi ellenz�ki p�rtot betiltotta, az ellenz�k tagjait pedig �ld�zte. K�s�rlete egy Nagy-N�metorsz�g l�trehoz�s�ra, el�sz�r Ausztria annexi�j�val (Anschluss), majd Csehszlov�kia �s Lengyelorsz�g lerohan�s�val a II. vil�gh�bor� kit�r�s�nek egyik f� oka volt Eur�p�ban.

Birodalm�nak cs�cspontj�n hadig�pezete ellen�rz�se alatt tartotta a kontinens nagy r�sz�t. Korm�nya hajtotta v�gre a holokausztot, melynek sor�n k�r�lbel�l 6 milli� zsid�, szl�v, cig�ny �s m�s nemzetis�g� vesztette �let�t. Sz�nd�ka egy ezer �ven �t tart� birodalom l�trehoz�s�ra kudarcot vallott, �s a szovjet V�r�s Hadsereg �ltal k�rbevett f�ld alatti bunker�ben �ngyilkos lett.

Tartalomjegyz�k [elrejt] 1 �lete 1.1 Gyermekkora 1.2 Fiatalkori �vei B�csben �s M�nchenben 2 Szakirodalom 3 Az I. vil�gh�bor�ban 4 Weimari K�zt�rsas�g 4.1 A n�ci p�rt korai �vei 4.2 A hatalom megszerz�se 5 Referenci�k 6 K�ls� hivatkoz�sok

[szerkeszt�s] �lete

[szerkeszt�s] Gyermekkora

A gyermek Hitler

Adolf Hitler az Osztr�k–Magyar Monarchia ter�let�n, 1889. �prilis 20-�n sz�letett a Linzt�l 90 km-re l�v� fels�-ausztriai Braunau am Inn kisv�rosban, a n�met hat�rt�l nem messze. Alois Hitler (1837–1903) v�m�gyi tisztvisel� �s unokah�ga, egyben harmadik feles�ge, Klara P�lzl negyedik gyermekek�nt l�tta meg a napvil�got. A h�zasp�r hat gyermeke k�z�l csak Adolf �s Paula �rt�k meg a feln�ttkort.

Apja, Alois Hitler h�zass�gon k�v�li gyermekk�nt sz�letett �s anyj�nak vezet�knev�t (Schicklgruber) viselte eg�szen 40 �ves kor�ig, 1876-ig, amikor is mostohaapja, Johann Georg Hiedler nev�t vette fel. A n�vv�ltoztat�skor a Hiedler n�v bet�z�s�t minden val�sz�n�s�g szerint egy hivatalnok v�ltoztatta „Hitler”-re. Adolf Hitlert k�s�bb t�bbsz�r �rte t�mad�s emiatt – politikai ellenfelei azzal v�dolt�k hogy val�j�ban nem igazi Hitler, hanem Schicklgruber, b�r ezt a nevet sohasem viselte, m�r sz�let�sekor Hitlernek anyak�nyvezt�k. A sz�vets�ges propaganda is kihaszn�lta a Adolf apj�nak n�vv�ltoztat�s�t mikor a m�sodik vil�gh�bor� alatt Heil Schicklgruber feliratot tartalmaz� sz�r�lapokat dobtak a n�met v�rosokra.

Hitler nem volt biztos apai nagyapj�nak kil�t�t illet�en, �m minden val�sz�n�s�g szerint Johann Georg Hiedler vagy annak �ccse, Johann Nepomuk Hiedler volt az.

Alois Hitlernek foglalkoz�s�b�l ad�d�an csal�dj�val egy�tt gyakran kellett elk�lt�znie el�sz�r Braunaub�l Passauba, azt�n Lambachba, majd Leondingba �s Linzbe. A fiatal Adolf �ltal�nos iskolai �vei alatt m�g j� tanul� volt, �m hatodikos kor�ban (1900/1901) els� gimn�ziumi �v�ben megbukott �s �vet kellett ism�telnie.

Hitler ezt k�s�bb apj�val szembeni l�zad�sk�nt magyar�zta, aki minden�ron azt akarta, hogy fia k�vesse �t a v�mtisztvisel�i p�ly�n, mik�zben Adolf val�j�ban fest� szeretett volna lenni. Miut�n Hitler apja 1903. janu�r 3-�n, 65 �ves kor�ban elhunyt, fi�nak iskolai teljes�tm�nye nem javult �s v�g�l 16 �vesen, �retts�gi n�lk�l hagyta ott az iskol�t.

[szerkeszt�s] Fiatalkori �vei B�csben �s M�nchenben

1905-t�l az apja hal�la ut�n kapott �rvas�gi t�mogat�s, valamint az anyj�t�l �s nagyn�nj�t�l kapott p�nz viszonylag k�nyelmes meg�lhet�st biztos�tott sz�m�ra.

A b�csi M�v�szeti Akad�mia felv�teli vizsg�j�n k�t alkalommal is megbukott (1907 �s 1908) mely �rz�kenyen �rintette, �m ezut�n sem kezdett �jabb munka vagy m�s szakma keres�s�be. Ezt k�vet�en fest�k�nt pr�b�lt meg�lni B�csben, k�peslapokr�l m�solva festm�nyeire l�tk�peket, melyeket azt�n keresked�k �s turist�k v�s�roltak meg. Becsl�sek szerint k�r�lbel�l 2000 festm�nyt k�sz�tett az els� vil�gh�bor�t megel�z� �vekben.

Hitler B�csben kezdte mag��v� tenni az antiszemita n�zeteket. B�cs ekkoriban nagy l�tsz�m� zsid� kisebbs�gnek adott otthont, akik k�z�l sokan Kelet-Eur�p�b�l odav�ndorolt ortodox zsid�k voltak. Hat�ssal volt r� ez id�ben t�bbek k�zt az antiszemita Lanz von Liebenfels fajelm�lete �s az olyan antiszemita politikusok agressz�v retorik�ja, mint Karl Lueger b�csi polg�rmester, vagy Georg Ritter von Sch�nerer, a p�ngerm�n mozgalom vezet�je („F�hrer”-e).

Hitler mag��v� tette az „�rja faj” fels�bbrend�s�g�be vetett hitet �s azt a n�zetet, miszerint a zsid�k az �rja faj term�szetes ellenfelei �s N�metorsz�g gazdas�gi probl�m�inak els�dleges okoz�i. Ez a fajta ideol�gia alapozta meg Hitler k�s�bbi politikai n�zeteit. �m ez id�ben m�g nem volt akt�v politikailag. K�zeli bar�tja �s ezekben az �vekben szobat�rsa, August Kubizek visszaeml�kez�sei szerint sokkal ink�bb �rdekelt�k Richard Wagner oper�i, mint a politika.

Miut�n m�sodszor is megbukott a M�v�szeti Akad�mia felv�telij�n, Hitler kezdett kifutni a p�nzb�l. 1909-ben egy hajl�ktalansz�ll�sra k�lt�z�tt be, majd 1910 elej�n egy szeg�ny munk�sotthon lett az �lland� lakhelye. �p�tkez�seken dolgozott seg�dmunk�sk�nt, �s k�peslapokat festett, �gy jutott n�mi p�nzhez.

1913-ban kisebb �sszeg� apai �r�ks�g�nek k�zhezv�tele ut�n M�nchenbe k�lt�z�tt. Itt �rdekl�d�se egyre ink�bb az �p�t�szet �s Houston Stewart Chamberlain rasszista �r�sai fel� fordult, �m tov�bbra sem tett semmit az�rt, hogy szakm�t szerezzen mag�nak. A N�metorsz�gba k�lt�z�ssel egy id�re ki tudott b�jni az ausztriai hadk�telezetts�ge al�l, �m az osztr�k hat�s�goknak v�g�l siker�lt letart�ztatniuk. Salzburgi orvosi vizsg�lat�t k�vet�en �s egy k�rv�ny beny�jt�sa ut�n enged�lyezt�k sz�m�ra, hogy visszat�rjen M�nchenbe. B�r az osztr�k katonai szolg�latot �gy el tudta ker�lni, 1914. augusztus 16-�n a N�met Birodalom h�bor�ba l�p�s�t k�vet�en szinte azonnal �nk�ntesk�nt jelentkezett a bajor hadseregbe.

[szerkeszt�s] Szakirodalom

Brigitte Hamann: B�cs �s Hitler – Egy dikt�tor tanul��vei (Eur�pa K�nyvkiad�, Budapest, 2000.) ISBN 963-07-6733-3

[szerkeszt�s] Az I. vil�gh�bor�ban

A 16. bajor „List” tartal�kos gyalogezred tizedese, szinte a h�bor� teljes id�szaka alatt fut�rszolg�latot l�tott el a nyugati fronton. Feladata az ezredparancsoks�g �s a fronton harcol�k l�v�sz�rkai k�z�tti �zenetek eljuttat�sa volt, gyakran s�lyos t�z�rs�gi- �s g�ppuskat�z alatt. 1914 december�ben a Vaskereszt m�sodik fokozat�val t�ntett�k ki. 1916 okt�ber�ben az �szak-franciaorsz�gi harcokban sebes�l�s �rte a l�b�n; fel�p�l�se ut�n, 1917 m�rcius�ban t�rt vissza a frontra. 1918. augusztus 4-�n megkapta a Vaskereszt els� fokozat�t.

Felettesei elismer�ssel nyilatkoztak r�la, �m bajt�rsai k�z�tt nem volt n�pszer� a tisztekkel szembeni kritik�tlan hozz��ll�sa miatt, melyet �gy jellemzett k�s�bb, a s�rpuccsot k�vet� 1924-es per sor�n: „A feletteseket tisztelni, senkinek nem ellentmondani, vakon engedelmeskedni”.

Nem sokkal a h�bor� v�ge el�tt, 1918. okt�ber 14-re virrad� �jjel, egy brit must�rg�z-t�mad�s �ldozata lett Wervickt�l d�lre, az ypres-i front k�zel�ben, melynek k�vetkezt�ben �tmenetileg elvesz�tette l�t�s�t. R�vid belgiumi kezel�se ut�n a pomer�niai Pasewalkba sz�ll�tott�k. Az ottani k�rh�zban �rte a h�bor� v�g�nek h�re.

[szerkeszt�s] Weimari K�zt�rsas�g

[szerkeszt�s] A n�ci p�rt korai �vei

Az I. vil�gh�bor� ut�n rengeteg kis politikai csoport m�k�d�tt N�metorsz�gban. A korm�ny bes�g�k seg�ts�g�vel v�lasztotta ki a legvesz�lyesebbeket. Ilyen bes�g� volt akkoriban Adolf Hitler. Egyszer, mikor a N�met Munk�sp�rt (DAP) gy�l�s�n vett r�szt, annyira felh�bor�totta egy elhangzott besz�d, hogy elfelejtette, hogy val�j�ban mi�rt is van ott, �s p�rszor felsz�lalt az elhangzottak ellen. Ez annyira megtetszett Drexlernek, a p�rt akkori eln�k�nek, hogy megh�vta Hitlert a p�rtba. Hitler egyre t�bb besz�det mondott, �s a p�rt h�vei is egyre t�bben lettek. (Hitler javaslat�ra v�ltozott meg a N�met munk�sp�rt neve Nemzetiszocialista N�met Munk�sp�rtra.) Hitler besz�deiben legink�bb az idegen bev�ndorl�k k�rt�kony hat�s�r�l besz�lt. Rendszerint besz�deit lassan, akadozva kezdte el, majd felhergelte mag�t s a t�meget. Besz�deit olvasva(!) neh�z elk�pzeln�nk, mivel tudta r�venni a t�meget arra, hogy k�vess�k.

     Ez a szakasz m�g csonk. Seg�ts te is a kib�v�t�s�ben!

[szerkeszt�s] A hatalom megszerz�se

Besz�d k�zben

Hitler politikai fordul�pontja a Nagy Gazdas�gi Vil�gv�ls�g sor�n �rkezett el, amely N�metorsz�got 1930-ban �rte el. Az 1919-ben megalak�tott demokratikus rendszert a konzervat�vok sosem fogadt�k el igaz�n, ugyanakkor a fasizmust ellenezte ez a rendszer. A szoci�ldemokrat�k �s a hagyom�nyos parlamenti p�rtok nem tudtak megb�rk�zni a v�ls�g probl�m�ival. 1930-ban a N�ci P�rt hirtelen a viszonylagos ismeretlens�gb�l 18,3%-ot szereztek �s 107 k�pvisel�t a Reichstagban, amellyel m�sodik legnagyobb p�rtt� v�ltak.

Hitler a n�met parasztok, h�bor�s veter�nok, k�z�poszt�lybeliek t�mogat�s�ra apell�lt, akik az 1920-as infl�ci� �s a gazdas�gi v�ls�g munkan�lk�lis�g�nek legnagyobb szenved�i voltak. A v�rosi munk�ss�g �ltal�ban k�z�ny�s volt Hitler n�zeteire, �gy Berlin �s a Ruhr-vid�k k�l�n�sk�ppen ellens�ges volt. Az 1930-as v�laszt�sok kifejezetten buk�snak sz�m�tott a jobb-k�z�p korm�nynak, amelyet most egy t�bbs�gi ellenz�k fogadott a Reichstagban.

M�g Br�ning rendeletei kev�s gazdas�gi fejl�d�st hoztak, a korm�ny igyekezett elker�lni az 1932-es eln�ki v�laszt�sokat, �s abban rem�nykedtek, hogy n�ci seg�dlettel sikerul Paul von Hindenburg eln�ks�g�t meghosszabb�tani. Hitler elutas�totta, �s Hindenburg ellen l�pett fel az 1932-es eln�ki v�laszt�son, m�sodikk�nt futva be mindk�t fordul�ban. T�bb mint 35%-ot szerzett az �prilisi fordul�ban.

Hindenburg feloszlatta a korm�nyt �s �jat nevezett ki a konzervat�v Franz Papen vezet�s�vel, amely azonnal �j parlamenti v�laszt�sokat ind�tott. 1932 j�lius�ban a N�ci P�rt 230 k�pvisel�t nyertek �s a legnagyobb parlamenti p�rtt� v�ltak a Reichstagban. Mivel a n�cik �s kommunist�k most t�bbs�get szereztek a parlamentben, egy k�z�pp�rti korm�ny alak�t�sa lehetetlenn� v�lt. A Papen korm�ny bizalmatlans�gi ind�tv�nyon, 84%-kal elbukott.

Papen �s a Katolikus centrum P�rt t�rgyalni kezdett a n�cikkal egy �j korm�ny alak�t�s�r�l, de Hitler t�l nagy k�vetelm�nyeket t�masztott: kancell�ri c�met, �s az eln�k hozz�j�rul�s�t, rendk�v�li int�zked�sekhez. �gy az aj�nlatot elutas�tott�k, �s mivel a n�ci p�rt a munk�sok t�mogat�s�t nem nyerte el, n�h�ny n�ci szimpatiz�ns elp�rtolt. Mivel Papen nem tudott t�bbs�get szerezni, Hindenburg Schleicher t�bornokot nevezte ki, aki azt ig�rte, hogy t�bbs�get szerez a szoci�ldemokrat�kkal, �s a disszidens n�ci frakci�val, akiket Strasser vezetett.

Papen meg akarta Hindenburgot gy�zni, hogy Hitlert kancell�rr� nevezze ki, �s � majd k�zben tarjtja. Amikor Schleicher koal�ci�s k�s�rlete megbukott, akkor a parlament egy �jabb meneszt�s�t k�rte, de Hindenburg buktatta, �s Hitlert nevezte ki kancell�rnak, Papent alkancell�rnak. A kabinetnek 4 n�ci tagja volt, Hitler, G�ring, Goebbels �s Frick. 1933-ban Hitlert hivatalosan kancell�rrr� nevezt�k ki.

Halottak Buchenwaldban a n�met kivonul�s ut�n (1945. �pr. 24.)

A Reichstag felgy�jt�sa ut�n, amelyben a kommunist�kat v�dolt�k, Hitler az �llampolg�ri szabads�gjogok felf�ggeszt�s�t rendelte el. Sok kommunista �s szoci�ldemokrata k�pvisel�jel�ltet b�rt�nbe z�rtak, k�lf�ldre �ld�ztek. �gy a m�rciusi v�laszt�sokon a n�cik 43,9%-ot nyertek. A p�rt t�bbs�get szerzett a parlamentben a DNVP-vel val� koal�ci�ban. Hitler a marad�k kommunista k�pvisel�ket kitiltotta, �s �gy siker�lt megszavaztatnia az �.n. Felhatalmaz�si T�rv�nyt, amely Hitlernek dikt�tori jogokat adott. A n�ci kabinet a Reichstag kiker�l�s�vel adhatott ki rendeleteket. A kabinet csak a kancell�r �ltal enged�lyezett rendeleteket adhatta ki, �s ez n�gy �vig tartott volna. Term�szetesen a t�rv�nyt n�gy �v m�lva meg�j�tott�k.

Ezek ut�n egy sorozat rendelet k�vetkezett, amely minden m�s p�rtot �s ellenz�ki mozgalmat betiltott. P�r h�nap alatt Hitler autoriter hatalmat nyert. Hindenburg meghalt 1934-ben. �j eln�kv�laszt�s helyett Hitler kabinetje egy �j t�rv�nyt adott ki, amely az eln�ki �s kancell�ri jogokat �sszevonta, �s azt a "Vez�r �s Nemzeti Kancell�r" c�m alatt Hitlernek adta. Ezt a rendeletet a n�ci p�rt szerint 90%-os t�bbs�ggel megszavazt�k egy l�tszatszavaz�son. Ezek ut�n egy addig p�ld�tlan l�p�ssel Hitler elrendelte, hogy a hadsereg minden egyes tagja szem�lyes esk�t tegyen a szem�lye ir�nti h�s�gre.

[szerkeszt�s] Referenci�k

• John Keegan: Maszk: a parancsnokl�s �larca: A hadvez�ri mesters�g Nagy S�ndort�l napjainkig, Aquila kiad� Bp., 1998. ISBN 9639073350
• Ian Kershaw: Hitler 1889–1936: Hybris, Szukits, 2004, ISBN 9639441945, �s Hitler 1937–1945: Nemezis, Szukits, 2004, ISBN 9634970591
• Joachim Fest: Hitler. Der Aufstieg. Der F�hrer (Frankfurt/M_Berlin-Wien, 1978)
• Ormos M�ria: Hitler (Polg�r Kk. Bp., 1997.) ISBN 9 789639 002197
• John Lukacs: A t�rt�nelmi Hitler (Eur�pa Kk., 1998. ISBN 963-07-6328-1
• Miskolczy Ambrus: A F�hrer olvas – Tall�z�s Hitler k�nyvt�r�ban (Napvil�g Kiad�, Bp., 2000.) ISBN 963908254-6